Elúszik a hiány, ha átváltjuk a devizahiteleket?

A devizahitelek forinthitellé való átváltása nem oldható meg csak állami kötelezettségvállalással - mondta Veres János pénzügyminiszter szombaton Budapesten újságíróknak.

A magyar állam nincs abban a helyzetben, hogy ennek a kérdésnek a 100 százalékát, a saját maga terheként vigye tovább - fogalmazott a szakminiszter az MSZP Baloldali Tömörülés Platformjának zárt ülése előtt. Nagyon fontos dolog, hogy Magyarország belül maradjon a 3 százalékos államháztartási hiánycélon, tehát semmilyen olyan megoldás nem támogatható, amely veszélyezteti ezt - szögezte le a pénzügyminiszter.

Veres János nem kívánta kommentálni azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint a Pénzügyminisztérium nem támogatja a devizahitelek forinthitellé váltását. A minisztériumnál számolják azt, hogy mekkora költséggel járna a hitelek átváltása - tette hozzá.

Legfrissebb devizaárfolyamok a Privátbankáron

Mint mondta, megítélése szerint az eddig megjelent nyilatkozatok nem tértek ki ennek a kérdés anyagi természetű következményeire, ha ezeket is megvizsgálják, akkor lehet majd az álláspontot kialakítani erről. Arra a kérdésre, mekkora tételről lehet szó azt mondta: a GDP több százalékát is elérheti hiányban.

Egy kamatvágás berántaná a forintot A frank védőhálójában marad a forint?

A magánszemélyeknél lévő, devizaalapon folyósított jelzáloghitelek értéke nagyjából 2.600 milliárd forint, ha ehhez még hozzászámolják a szabad felhasználású hiteleket is, akkor ennek a duplájáról, nagyjából 5.000 milliárd forintról van szó. Ezek után viszonylag könnyű számolni, hogy ez mivel járhat - jegyezte meg. Arra a kérdésre, mikor kerülhet a kormány elé az előterjesztés, pénzügyminiszter közölte, egy nem rég felmerült kérdésről van szó, ennek a végigszámolása a hétvégén is folyik. Ha a számítások elkészültek, azt követően tudja a kormány megítélni, hogy a devizahitelek átváltása mivel járhat - mondta.

A még pénteken az MTI birtokába került, a kormány számára készített előterjesztésből és szakértői dokumentumból az derült ki: a devizahitelek piaci árfolyamon történő forintosításának költsége éves szinten akár 263 milliárd forint többletkiadást is jelenthetne, állami segítség nélkül ennyivel emelkedne az érintettek terhe a legpesszimistább forgatókönyv szerint.

A dokumentum leszögezi: ha a lakosság törlesztőrészleteinek emelkedését 30 százalékban maximalizálnák, akkor a többletteher negyedét fizetné a lakosság, az állam és a bank együtt pedig - a hitel futamideje alatt - évente hozzávetőleg 200 milliárd forintot.

A kormányon belül folynak a háttérszámítások arról, hogy át lehessen alakítani a devizahiteleket, a lakosság számára kedvező feltételekkel, s a bankok együttműködésével - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök újságíróknak szerdán, így reagálva Orbán Viktor Fidesz-elnök felvetésére, hogy a devizahit reagálva.

MNB: 2,4 milliárdért vesznek forintot  
Svájc nyomta meg hirtelen a forintot
A jegybank is a kormányra mutogat
Törlesztési gondokkal küzd? Van megoldás

MTI