Építőipar: három cég a magyar igazság

Rábai György, a KPMG szakértője arról beszélt, hogy ha a lakást befektetési eszköznek tekintjük, akkor például Berlinben szabályozott körülmények között 8-10, míg Budapesten "vadabb" feltételek mellett 5-6 százalék a hozam. Ha Magyarországon is ingatlanadó lesz, akkor a hozam akár ötödével is csökkenhet, viszont a bérleti díj nem emelhető. Így a lakásokat kell olcsóbban "előállítani", ami viszont a minőség romlásával járhat - fejtegette a szakértő. Azonban véleménye szerint a jó helyen lévő, energiatakarékos épületben lévő lakások bérleti díjai 5-7 év távlatában emelhetők.

Akar László, a GKI vezérigazgatója a halasztható keresletű iparágak közé sorolta az ingatlanágazatot, beleértve az építőipart is. Így válság idején lecsökken a kereslet, de a lakásoknál van egy szint, amely alá nem eshet. Az irodapiac ettől rosszabb helyzetben van - jegyezte meg.

Mehrli Péter, a Magyar Ingatlanszövetség (MAISZ) elnöke arról számolt be, hogy az ingatlan-értékbecslők megrendelése az utóbbi hónapokban negyedével csökkent. Beszélt arról is, hogy a bankok által visszavett lakásokból állami, önkormányzati bérlakás-állományt lehetne kialakítani. Úgy tűnt, hogy a kormány "vevő" erre az ötletre, de helyette most a lakáshitel törlesztésre vállalt garanciáról hozott törvényt a parlament - tette hozzá.

A konferencián Halász István, az EnergyQuality elnöke azt mutatta be, hogy az ingatlanok értékét egyre inkább befolyásolja, hogy mennyi energiát fogyasztanak. Erről ad pontos képet az energetikai tanúsítvány, amelynek ára 30-32 ezer forint.

Megtámogatják a bajba jutott vállalkozásokat
Magyar cégek: pénz helyett kiszámíthatóságot! 
Ki vagyunk szolgáltatva az építőcégeknek? 
Lakáshitel helyett a festékes bödönért nyúlunk? 
Kenyérharc folyik az értékbecslők között

MTI