A tárcavezető a Külügyek Tanácsa, az Általános Ügyek Tanácsa és az Európai Tanács jövő heti, brüsszeli ülései előtt tartott pénteki háttérbeszélgetésen azt mondta: természetesen a hibákról is beszélni kell, és a tanulságokat le kell vonni, de úgy látja, megfelelően állították össze a félév programját, és mivel azt "döntően az uniós agenda diktálta, nem voltak nagy választási lehetőségek".
A külügyminiszter a jövő heti ülések egyik legfontosabb témájának a gazdasági kérdéseket nevezte, mint mondta, az a fontos, hogy milyen üzenetet közvetítenek a piacoknak és a közvéleménynek.
Az európai szemeszterrel kapcsolatban úgy fogalmazott, minden tagállam értékelésből és ajánlásokból álló, országspecifikus véleményeket kap. Magyarország öt ajánlást kap, ezzel a középmezőnybe tartozik - közölte, hozzátéve: ebből két-három intézkedést egyébként is foganatosítottak volna.
A külügyminiszter szerint korábban aggodalmat okozott, hogy a migrációval kapcsolatos feszültségek határozhatják meg az Európai Tanács ülésének hangulatát, de jelenleg úgy tűnik, egyetértés uralkodik a tagállamok között abban, hogy a külső határokat meg kell erősíteni, a szolidaritásnak alapvető elvnek kell maradnia, és a schengeni rendszert meg kell őrizni, mert ez az EU egyik legjelentősebb vívmánya.
A schengeni rendszerrel kapcsolatban úgy fogalmazott, értékelni kell a működését, és végre kell hajtani a szükséges javításokat. Mint kijelentette, ennek nem lehet köze ahhoz, hogy az övezetet kiterjesszék Romániára és Bulgáriára.
Ami eddig történt a horvát csatlakozási tárgyalások ügyében, az "rendkívüli eredmény" - hangoztatta. Úgy véli, eleinte rosszak voltak a kilátások, de az elmúlt néhány hónapban felgyorsult a munka. Az elnökség is minden lehetséges eszközt igénybe vett ezért a célért - mondta.
Megjegyezte: a jövő héten előzetes eszmecserét folytatnak a következő elnökségi trió, Lengyelország, Dánia és Ciprus programjáról is.
MTI