Euró helyett visegrádi valutát?

„Az általános hozzáállásom a kérdéshez, hogy az adócsökkentés stratégiája most nem időszerű. Szükségünk vagy egy feszes, fegyelmezett, átlátható költségvetésre. Nem tudunk a költségvetés szigorán enyhíteni, ennek az ára túl nagy lenne” – szögezte le a szakember. A szuperbruttósítás tervbe vett eltörlése meglátása szerint egyeseknek jelenthet nem túl jelentős mértékű adócsökkentést. Ugyanakkor nem ért egyet Oszkó Péter leköszönő pénzügyminiszter felvetésével, hogy a módosítás négyszázmilliárdos lyukat ütne a büdzsében.

„A gazdaságélénkítés attól függ, mennyibe kerül a hitel, illetve a tőke a magyar nemzetgazdaságnak. Amíg a tőke, a hitelek ára olyan magas, mint ma, nehéz elképzelni tényleges munkahely-teremtő beruházásokat” – mondta. Róna Péter szerint tévedés lenne túl nagy hangsúlyt tulajdonítani a személyi jövedelemadó csökkentésének gazdaságélénkítésben betöltött szerepének. Éppen ezért sokkal jelentősebbnek, fontosabbnak gondolja a megfelelő monetáris politikát, ami mellett csak kisebb szerepet kap az szja csökkentése.

A Görögországból indult euróválsággal összefüggésben a közgazdász elmondta: „Kétlem, hogy úrrá tudnak lenni a helyzeten, úgy látom, hogy az euró nagy bajban van. Részben a csalás, a léhaság, a túlzott deficitek a mediterrán országok és esetleg Írország esetében, ez a pillanatnyi gond.”

Ennél is nagyobb problémának nevezte ugyanakkor, hogy hibás a közös fizetőeszköz követelményrendszerét meghatározó maastrichti kritériumok rendszere. Az ugyanis a felzárkózó pályán lévő országokat – Magyarországot, Szlovákiát, Csehországot, Lengyelországot, a görögöket, a spanyolokat és a portugálokat – nem zárkóztatja fel, hanem bebetonozza a lemaradásukat.

„A görög mentőcsomag csak időleges segítség. Van egy belső probléma az euró szerkezetével. Ha nem oldják meg, az euró szét fog menni” – érvelt Róna Péter. Kijelentette: ez a válság Európa egyik legnagyobb kihívása, a legnagyobb veszély, amellyel a közösségnek szembe kell néznie a II. világháború óta.  A közös valuta teljes megszűnésére ugyanakkor nem számítana. A legrosszabb forgatókönyv esetén az unió „kemény magja” – Németország, Ausztria, Luxemburg, Hollandia, Franciaország és Finnország – megőrizheti az eurót, hiszen a gazdaságuk és társadalmuk azonos fejlettségi szinten van.

Ugyancsak képesek lennének közös valutát kialakítani a mediterrán országok, amit ugyancsak érdemes lenne megfontolniuk a visegrádi országoknak is – érvelt a szakember. A negyedik csoportot a skandináv országok jelentik. Ezt a négy típusú valutát Róna Péter szerint valahogy később össze is lehetne kötni. Ám a jelenlegi helyzet, amelyben a felzárkózó, viszonylag fejletlen országoknak a felzárkózást ellehetetlenítő feltételeket kell teljesíteniük, meglátása szerint „szétfeszíti az eurót”.

Privátbankár