Mark Rutte és Jan Kees de Jager több elemből álló felügyeleti és szankciórendszer létrehozását javasolja a valutauniós pénzügyi fegyelem szigorú betartatására. A holland politikusok szerint első lépésként létre kell hozni egy független felügyeleti szervet, amely a költségvetési szabályok betartásáért lenne felelős. Ennek élén egy biztos állna, akinek hatásköre "legalábbis összemérhető lenne" a versenyügyi EU-biztoséval.
Szankciókat akarnak
A költségvetési fegyelemért felelős biztos előírhatná a túlzott deficitet felhalmozó tagállamoknak költségvetési kiigazítások végrehajtását.
Ha ennek eredményei elégtelenek, az EU-biztos kényszeríthetné az érintett euróövezeti tagállamot konkrét egyensúlyjavító intézkedésekre, például pótlólagos adóbevételek behajtására. E szakaszban Mark Rutte és Jan Kees de Jager javaslata szerint már szankciók is alkalmazhatók lennének. Ezek között említi a két holland politikus az uniós kohéziós és strukturális alapokból folyósított támogatások csökkentését.
A végső szankciószakaszban a költségvetési fegyelemért felelős biztosnak kellene jóváhagynia az érintett tagország költségvetési tervezetét, még mielőtt az a tagállam parlamentje elé kerül, és ebben a fázisban már lehetőség lenne az adott ország szavazati jogainak felfüggesztésére is.
Rutte és Jager szerint azok a tagállamok, amelyek nem akarják alávetni magukat e rendszernek, "választhatják a távozást is az euróövezetből". Minden országnak, amely tagja akar lenni a valutauniónak, tartania kell magát a megállapodásokhoz, és nem hagyhatja módszeresen figyelmen kívül a szabályokat.
A holland kormányfő és pénzügyminisztere szerint a jövőben a végső szankció az lehet, hogy a szabályszegő országokat távozásra kényszerítik az euróövezetből. Ehhez szerződésmódosításra van szükség, így ezzel az intézkedéssel csak hosszú távon lehet számolni, ma még ezt a szankciót nem lehet alkalmazni. "Az általunk javasolt intézkedések éppen azt a célt szolgálják, hogy elkerülhető legyen e végső büntetés kirovása" - írta a Financial Times véleményrovatában a két holland politikus.
Több forgatókönyv is van a bedőlésre
Nagy londoni elemzőházak szerint azonban félő, hogy az adósságválsággal küszködő euróövezetet előbb-utóbb a piaci folyamatok feszítik szét.
Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző csoportja - szeptemberre szóló, Londonban kiadott legújabb globális előrejelzésében egyharmadosnál nagyobb esélyt adott arra, hogy az euróövezet mostani formájában nem marad fenn.
A ház a valutaunió sorsára több forgatókönyvet is kidolgozott. Ezek közül a legborúlátóbb azt feltételezi, hogy az euróövezeti illetékesek nem tudják enyhíteni a piaci feszültségeket, az olasz és a spanyol kötvényhozamok folyamatosan tovább emelkednek, és a kezelhetetlenné váló adósságteher miatt e két valutauniós gazdaság végül törlesztésképtelenné válik, ami euróövezeti tagságuk feladásához vezethet.
Tekintettel az olasz és a spanyol gazdaság méretére, e két ország távozása az euróövezet teljes szétesését eredményezheti - áll az EIU új világgazdasági elemzésében.
A cég forgatókönyvei között szerepel az a lehetőség is, hogy Németország hagyja ott az euróövezetet, ami az EIU londoni elemzői szerint ugyancsak a valutaunió végét jelentené.
Mindössze 20 százalék az esélye, hogy 10 év múlva is lesz euró?
Az olasz adóssághelyzet egy másik vezető londoni gazdasági-üzleti kutatóközpont, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) nemrégiben összeállított helyzetértékelése szerint is "közel jár ahhoz, hogy fenntarthatatlanná váljon". A ház azt jósolta, hogy sem Olaszország, sem az ugyancsak a piaci figyelem középpontjába került Spanyolország lakossága nem lesz hajlandó vállalni az euróövezeti tagság fenntartásához szükséges "szűkölködést".
A CEBR elemzői ennek alapján mindössze egyötödös esélyt adtak az elemzésben arra, hogy az euróövezet tíz év múlva is létezni fog jelenlegi formájában.
Szerdán a finn miniszterelnök kiakadt, és meglehetősen élesen kritizálta az eurózónát, mely "saját szabályait szegte meg folyamatosan". Kapott a kritikákból Merkel is, aki a német alkotmánybíróság döntése után nem győzte hangsúlyozni kormánya helyes EU-politikáját. Részletek>>
MTI, Privátbankár