Nem lép hatályba május 1-jén az új polgári törvénykönyv (Ptk.) első két könyve, mert az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői határozatában
Nem lép hatályba május 1-jén az új polgári törvénykönyv (Ptk.) első két könyve, mert az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői határozatában
Az Ab azért minősítette alkotmányellenesnek az új Ptk. két lépcsőben - ez év május 1-jén, illetve jövő év január 1-jén - történő hatálybaléptetését, mert "kirívóan rövidnek" ítélte a jogalkalmazók és a jogkeresők rendelkezésére álló felkészülési időt, s álláspontja szerint emiatt sérül a jogbiztonság.
A kétlépcsős hatályba léptetés miatt jogszabályok tömegét kellett módosítani, és ez a hatályos, bizonyos rendelkezéseiben szintén módosított régi Ptk., valamint az új Ptk. első két könyvének együttes alkalmazását követelte volna meg. Az új Ptk. további öt könyvének 2011. január 1-jei hatálybalépése következtében pedig a laikusoknak és a jogalkalmazóknak néhány hónapon belül kétszer is terjedelmes jogszabály-változásra kellett volna felkészülniük. A Ptké. 211 paragrafust, mintegy 750 rendelkezést tartalmaz, és összesen több mint ezer jogszabályhelyet módosít.
Az Ab eljárása nem terjedt ki az új Ptk. első két könyvének tartalmi vizsgálatára, ugyanakkor megállapította, hogy a második könyv gyökeresen átalakítja a cselekvőképességgel kapcsolatos szabályokat, eljárásokat, valamint új Ptk.-val "nagymértékben módosul a személyiségi jogok hazai rendszere is".
Az Ab megállapította: "most először szembesül azzal az alkotmányjogi problémával, hogy adott jogágat, jogterületet átfogóan, reformszerűen szabályozó törvénykönyv (kódex) tekintetében (...) a felkészülési idő hiánya és emiatt a jogbiztonság súlyos veszélyeztetése milyen szempontok szerint állapítható meg. Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlatában a felkészülési idő kérdése hasonló törvénykönyvvel kapcsolatban még nem merült fel."
Nyilvánvaló - állapította meg az Alkotmánybíróság -, hogy más a "kellő felkészülési idő" megítélése az általános, alapvető életviszonyokat érintő, azokat megreformálni kívánó, és az egész jogrendszert érintő törvénykönyv hatálybalépésénél, mint az "átlagos" törvényeknél.
Az Ab arra hívta fel a figyelmet, hogy kódex - vagy más, a törvénykönyvekhez hasonló, átfogó változást tartalmazó törvénycsomag - esetén mind a jogalkalmazó hatóságok, mind a jogi szabályozással érintetteknek több időre van szükségük a jogszabály áttanulmányozásához, és a felkészüléshez a jogalkalmazásra és az önkéntes jogkövetésre.
A testület határozata kitér arra is, hogy az "alapvető magánjogi kódex első két könyvének az alkalmazására való felkészüléshez a törvényhozó által biztosított hatvannapos időtartam kirívóan rövid".
Az Ab kiemelte, hogy az új Ptk. hatályba lépő első két könyve olyan jogszabály, amely jogalanyok széles körének alapvető, mindennapi viszonyait szabályozza. A felkészüléshez biztosított hatvannapos időtartam olyan kirívóan rövid, hogy az a jogbiztonságot súlyosan veszélyezteti.
A jogász szakma egyes képviselői már a hatálybalépés időpontjának megismerésekor sem tartották elégnek a 2010. május 1-jéig terjedő időtartamot még ahhoz sem, hogy a jogi végzettséggel, szaktudással rendelkező jogalkalmazók megfelelően felkészülhessenek. Ezt tartalmazza többi között a Legfelsőbb Bíróság 2009. november 27-i álláspontja az új Ptk. hatálybalépéséről.
Az új Ptk. további, harmadik, negyedik, ötödik, hatodik és hetedik könyvei - a Ptk.-t hatályba léptető törvény szerint - 2011. január 1-jén léptek volna életbe, de a testület hétfői döntése értelmében ez is alkotmányellenes lenne, ezért az Ab e vonatkozásban is megsemmisítette a hatályba léptető rendelkezéseket.
A testület hivatkozott egy korábbi határozatára, mely szerint megsemmisíti az olyan, új rendszer bevezetésére irányuló jogszabályokat, amelyek az új rendszerre átállást, illetve annak tényleges megismerését és megértését nem biztosítják megfelelően.
Az Ab határozata szerint "szoros tárgyi összefüggés okán" akkor semmisít meg indítvánnyal egyébként szövegszerűen nem támadott rendelkezéseket, ha azok a megsemmisítés folytán alkalmazhatatlanokká válnak. Amennyiben pedig az új Ptk. első két könyve nem lép hatályba 2010. május 1-jén, a Ptké. kapcsolódó szabályainak e naptól való alkalmazása nyilvánvalóan ellentétes lenne a jogbiztonság követelményével. Emiatt az Alkotmánybíróság az egész lépcsőzetes hatálybaléptetésre vonatkozó szabályozást megsemmisítette.
A határozathoz Kiss László alkotmánybíró párhuzamos indokolást, Bragyova András alkotmánybíró különvéleményt csatolt.
A parlament által február 15-én megszavazott Ptké.-t március elején támadta meg az Ab előtt Répássy Róbert fideszes országgyűlési képviselő, aki elsősorban a rövid felkészülési időre, és ezzel összefüggésben a jogbiztonság sérelmére hivatkozva állította, hogy alkotmányellenes a Ptk. hatályba léptetéséről szóló jogszabály. Ennek az indítványnak az elutasítását kérte április elején az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ), kilenc további szervezettel együtt.
Répássy Róbert kérte azt is, hogy az Ab lehetőség szerint még május 1-je, vagyis a Ptk. első két fejezetének tervezett hatálybalépése előtt bírálja el beadványát. Az Ab négyszer tárgyalt a Ptké.-ről, és a testület gyakorlatában szokatlanul rövid idő, alig másfél hónap elteltével meg is hozta döntését.
A Fidesz boldog
Répássy Róbert üdvözli az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői döntését. A Fidesz frakcióigazgatója az MTI kérdésére kifejtette, ebben az évben még biztosan nem fog hatályba lépni egy új polgári törvénykönyv. Répássy Róbert emlékeztetett arra: személy szerint ő is beadványt nyújtott be az Alkotmánybíróságnak, amely a felkészülési idő hiányára hivatkozva a hatályba léptető rendelkezések megsemmisítését kérte. Hozzátette: a Fidesz sem fordult volna az Alkotmánybírósághoz, ha a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a jogász szakma nem tiltakozott volna az indokolatlanul rövid hatályba lépés miatt. Az Ab ezzel a lépésével megakadályozta egy jogbizonytalanságot okozó, alkotmányellenes helyzetet teremtő törvénynek a hatályba lépését - emelte ki.
Véleménye szerint ez egy "presztízstörvény" volt a jelenlegi kormány részéről. A törvény hatályba lépését csak az az egy politikai szempont indokolta, hogy még az új parlament megalakulás előtt kész helyzet elé állítsák a leendő kormánypárti képviselőket - tette hozzá. Emlékeztetet arra: a Fidesz nem értett egyet a 2009-ben elfogadott polgári törvénykönyvvel sem, ezért a leendő kormány arra készül, hogy azt felül fogja vizsgálni. Mint mondta, az új Országgyűlés átfogó felülvizsgálat után, egy hosszabb, legalább egy éves felkészülési idővel fogadná el az új polgári törvénykönyvet. Kifejtette: ebben az évben még biztosan nem fog hatályba lépni egy új polgári törvénykönyv.
A nyilvánosság és a fogyatékkal élők veszítettek
A kormány tudomásul veszi az Alkotmánybíróságnak (Ab) az új polgári törvénykönyv hatálybalépését megakadályozó döntését, de véleménye szerint ezzel a nyilvánosság és a fogyatékkal élők veszítettek - közölte a kormányszóvivői iroda az MTI-vel hétfőn. A kormányszóvivői iroda közleménye szerint a kormány hiányosnak tartja az Ab jogi érvelését, ahogy arra Bragyova András alkotmánybíró különvéleménye világosan rámutatott. A most megsemmisített hatálybalépési időtartam az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatának megfelelt, illetve éppen megegyezett azzal a hatálybalépési idővel, amelyet a Fidesz-kormány a cselekvőképességet érintő, hasonló terjedelmű 2001-es törvénymódosításhoz meghatározott.
A kormány sajnálatosnak tartja, hogy a testület a fogyatékos emberek tízezreinek véleményével szemben döntésével megakadályozta egy jogkiterjesztő törvény hatálybalépését. Az új polgári törvénykönyv szerint a fogyatékkal élők, ha nem is önállóan, de segítséggel maguk intézhették volna ügyeiket. A jelenleg hatályos Ptk. szerint ugyanis ha a bíróság cselekvőképtelenné nyilvánít valakit, akkor minden ügyét a kijelölt gondnok intézi, anélkül, hogy a bíróság részletesen, ügycsoportonként megvizsgálná, képes-e önállóan vagy a gondok segítségével döntést hozni. A módosítást ráadásul támogatták az érintettek is, hiszen hatálybalépéséért április 9-én kilenc fogyatékosügyi és más jogvédő civil szervezet demonstrált az Alkotmánybíróság épülete előtt - ismerteti a közlemény.
Ugyancsak sajnálatos - írták -, hogy döntésével az Ab a közhatalmat gyakorlók bírálhatóságát, a tényfeltáró újságírás működését megkönnyítő törvénymódosítás hatálybalépését is megakadályozta. A kormány által javasolt új szabályozás a nyilvánosság ellenőrző szerepét erősítette volna úgy, hogy a közhatalmat gyakorló jó hírnevét csak annyiban védte volna a törvény, ha valaki szándékosan, vagy a szakma szabályait megsértve járt volna el.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Nem lép hatályba május 1-jén az új polgári törvénykönyv (Ptk.) első két könyve, mert az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői határozatában .jpg)
.jpg)
Átalakítja a személyes értékesítési hálózatát a Kincstár. 
