Jeórjiosz Papandreu miniszterelnök három képviselőt kizárt a szocialista frakcióból, mert tartózkodtak a szavazás során ahelyett, hogy a megszorítások mellett tették volna le voksukat. Az ellenzék is kizárt a soraiból egy képviselőt, aki a csomag mellett szavazott: Dora Bakojannisz korábbi külügyminiszter a konzervatív Új Demokrácia párt második embere volt.
A megszorító csomag egy második, cikkelyenkénti, majd a tervezet egészéről szóló szavazással véglegesen törvényerőre emelkedett. A szavazás formális jellegű volt, a korábbi döntés megkérdőjelezésére itt nem volt lehetőség, csak a különböző parlamenti csoportok ismertették álláspontjukat. Az ország az intézkedésekért cserébe 110 milliárd eurós kölcsönre számíthat a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és az Európai Uniótól.
A görögökre a következők várnak: a költségvetési bevételek növelése céljából az áfa mértékét a jelenlegi 21 százalékról 23 százalékra emelik, további 10 százalékkal növelik a benzin, a szeszesitalok és a cigaretta jövedéki adóját, a vállalati nyereségekre rendkívüli adót vetnek ki, és növelik a luxusadót. Befagyasztják a nyugdíjakat és a fizetéseket az állami szektorban, s nem lesz 13. és 14. havi juttatás.
A görög program szerint 2014-re 3 százalék körüli szintre csökken majd a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított államháztartási hiány a tavalyi 13,6 százalékról. A GDP-hez mért bruttó államadósság a várakozások szerint a 2009. évi 115,1 százalékról 140 százalék fölé emelkedik 2014-ben, majd csökkeni kezd.
Papandreu csütörtökön kijelentette, hogy a demokrácia próbatétel előtt áll, és Görögország jövője a tét. Közvetlenül a szavazás előtt ezt mondta: "A dolgok egyszerűek. Vagy szavazunk, és megvalósítjuk az intézkedéseket, vagy államcsődbe taszítjuk Görögországot."
Az ellenzék vezetője, Andonisz Szamarasz azonban másképp látja a kérdést: "A felírt gyógyszer mennyisége megölheti a beteget. Ezek az intézkedések csak a társadalom elégedetlenségét szítják."
A parlament előtt eközben mintegy 12 ezer ember gyűlt össze, hogy a tervezett intézkedések ellen tiltakozzon. A tömeg különféle mondatokat skandált, az egyik például így szól: "Adjátok vissza a pénzünket!" Két másik helyen is gyülekeztek a tüntetők. A szerdai zavargások során három ember vesztette életét egy felgyújtott bank épületében. Az athéni rendőrség a további rendbontásoktól tartva mintegy 2500 főnyi biztonsági erőt rendelt Athénba a környékről.
A görög rendőrök könnygázt vetettek be a parlament előtt tüntetők ellen tegnap este. A mintegy 150 főnyi, fiatalokból álló csoport kövekkel és üvegekkel esett neki a biztonsági kordonnak, mire a rendőrség bevetette a tömegoszlató fegyvert. A többség erre transzparenseket lobogtatva visszavonult a parlamenttől, egy-egy kisebb csoport kukákat borított fel és gyújtott meg.
Berlin több mint 30 milliárd euróval száll be
Megszavazta a Bundestag a nemzetközi segélycsomagban való 22,4 milliárd eurót kitevő német szerepvállalást. Továbbá német pénzintézetek még 8 milliárd euróval járulnak hozzá Görögország megsegítéséhez - önkéntes alapon. Részletek >>>
A franciák is belementek
A francia nemzetgyűlés után péntekre virradóra a szenátus is jóváhagyta a Görögország támogatását célzó nemzetközi pénzügyi segélycsomag Franciaországra eső részét.
A Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió, valamint Görögország között létrejött megállapodás alapján Athén három év alatt összesen 110 milliárd euró pénzügyi támogatáshoz juthat, ennek 20,7 százalékát vállalta Franciaország. A hitel nagyobb részét, 80 milliárd eurót - kétoldalú alapon - az euróövezet más országai nyújtják, míg a Nemzetközi Valutaalap részesedése 30 milliárd eurót tesz ki.
Németország után a második legjelentősebb hozzájárulóként Franciaország összesen 16,8 milliárd euróval vesz részt a három évre szóló hitelezésben, amelyből 2010-ben 3,9 milliárd eurót utal át Görögországnak. A hitelkeretről szóló törvénycsomagot kedden fogadta el a parlament felsőháza.
A magas államháztartási hiánnyal küzdő Franciaország a Görögországnak nyújtandó hitelkeretet úgy dolgozta ki, hogy minél kevesebb pénzébe kerüljön a francia adófizetőknek: Párizs 1-3 százalékos kamatozással veszi fel a hitelt a piacokról, s azt állandó, 5 százalékos kamattal kölcsönzi Athénnak. A három év múlva esedékes visszafizetéskor így Franciaország több százmillió eurós nyereséget könyvelhet majd el. Az ellenzéki kommunisták és más szélsőbaloldali képviselők elfogadhatatlannak tartották "a görög válságon hasznot hajtó" hitelkonstrukciót, s ezért ők elutasították a törvénytervezetet.
Nagy az esélye, hogy lehagyjuk az eurózónát
Görög járvány: Nyugat-Európa nagyobb veszélyben
Közelít a rémálom: kritikus állapotban az eurózóna
Nem ijedtünk meg a görög káosztól
Kőként zuhan az euró, szárnyal az arany
MTI, Privátbankár