.jpg)
A Gazdasági Versenyhivatal tavaly összesen 10,4 milliárd forint összegű bírságot szabott ki - ebből mintegy 9,6 milliárdot kartellezés miatt A GVH 2010. évi tevékenységéről az Országgyűlésnek beterjesztett beszámolójából kiderül, hogy a versenyhivatal 2010-ben 123 versenyfelügyeleti eljárást indított, 94 érdemi határozat mellett 9 ügyet kötelezettségvállalással zárt le, 29 ügyben pedig megszüntette az eljárást.
A hivatal 2010. évi tevékenysége során fő célként tűzte ki a kartellekkel, illetve a sérülékeny fogyasztókat érintő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni határozott fellépést. A kartellekkel szembeni fellépés kiemelt fontosságát az indokolja, hogy a versenykorlátozó megállapodások komoly nemzetgazdasági károkat okoznak, és hátrányosan befolyásolják a szabad versenyt.
A GVH 2010-ben hat kartellügyet zárt le, és mintegy 9,6 milliárd forint bírságot szabott ki kartellező vállalkozásokkal szemben. A bírság túlnyomó részét a hivatal a vasútépítés és a malmok összejátszása során szabta ki.
A fogyasztói csoportok sok munkát adnak
A kartellügy felderítésében a hivatallal való együttműködést megelőző úgynevezett engedékenységi kérelmek száma nem változott az adott évben. A kérelmek alacsony számának oka lehet, hogy a Büntető Törvénykönyv (Btk.) versenyt korlátozó közbeszerzési és koncessziós kartell megállapodásokat tiltó tényállása és a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) engedékenységi szabályai nincsenek összhangban.
A versenyhivatal szerint indokolt lenne összhangba hozni ezeket a szabályozásokat, annak érdekében, hogy az jobban ösztönözze a közbeszerzési, és koncessziós eljárásokhoz kapcsolódó kartell megállapodások, a jogsértést alátámasztó bizonyítékok és információk feltárását. A jelenlegi hatályos büntetőjogi rendelkezések és az engedékenységi szabályok egymáshoz való viszonya inkább visszatartja a vállalkozásokat attól, hogy engedékenységi kérelemmel éljenek, s ennek következtében az ilyen kartell megállapodások felderítése és bizonyítása továbbra is igen sok nehézségbe ütközik a GVH szerint.
A GVH beszámolójában kitér arra, hogy a 2008. évi válságot követően jelentősen megugrott a fogyasztói csoportokkal kapcsolatos ügyek száma.
A hivatal már a 2009. évi országgyűlési beszámolójában is utalt a problémára és javasolta, hogy a jogalkotó teremtse meg a fogyasztói csoportok szervezésének és működésének szabályozási kereteit. E téren egyrészt a tisztességtelen tájékoztatási tevékenység, másrészt pedig a szerződéses konstrukcióval kapcsolatos kérdések álltak a középpontban. Míg a tájékoztatással kapcsolatos tevékenység vonatkozásában a hivatal versenyfelügyeleti eljárásban érvényesítette a jogszabályi rendelkezéseket, addig a szerződéses konstrukcióval kapcsolatban - hatáskör hiányában - javaslataival segítette a jogalkotó munkáját.
Nem magyar a magyar?
A GVH a tisztességtelen tájékoztatási tevékenység esetén szinte minden esetben fellépett. 2010. december 31-ig összesen 20 ügyben indított versenyfelügyeleti eljárást fogyasztói csoportokkal szemben, és ezen idő alatt mintegy 163 millió forint összegű bírságot szabott ki.
A beszámoló szerint a hivatalhoz egyre több panasz és bejelentés érkezett, amelyben a fogyasztók azt kifogásolták, hogy egyes üzletláncok magyar termékként hirdetnek olyan termékeket, amelyek nem magyar alapanyagból készültek, illetve nem Magyarországon állították ezeket elő.
Az összefonódások ellenőrzése során 2010-ben 45 fúziót bírált el a hivatal. Különösen jelentős elemzéseket végzett a GVH az építőipar, a gázszolgáltatások, a telekommunikációs szolgáltatások, az élelmiszeripar és a gyógyszer-kiskereskedelem területén.
MTI, Privátbankár
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
