Gyógyító Magyarország: gyorsabb ÚSZT az egymillió munkahelyért

Az Új Széchenyi Terv fő célja az 1 millió új adózó munkahely létrehozása - mondta el Marosi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmus főosztályának osztályvezetője kedden az "Új esélyek az Új Széchenyi Tervvel" címmel megrendezett konferencián.

A főosztályvezető a konferencián jelenlévő, ám betegsége miatt ideiglenesen "hangját vesztő" Dr. Horváth Endre gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár nevében tartotta meg előadását.

A főosztályvezető elmondta: az ÚSZT esetében a pályázatok értékelésénél sok esetben még a szakmai szempontoknál is hangsúlyosabban jelenik meg a munkahelyteremtés szempontja. A turizmus mint gazdasági ágazat jelenleg is jelentős foglalkoztató, a jövőben pedig komoly szerepe lehet gazdasági felzárkóztatásban is; az ÚSZT keretében ennek megfelelően jelentős súlyt kap az ágazat.

Az ÚSZT 7 prioritást fogalmazott meg, melyek mentén a források koncentrálását elképzelik - ismertette Marosi  Ezek az egészségipar, a zöld gazdaság, az otthonteremtés, a vállalkozásfejlesztés, a tudományos innováció, a foglalkoztatás, valamint a közlekedésfejlesztés. Az egészségipari fejlesztések alapja elsősorban a gazdag termálvízkincs lesz; a főosztályvezető elmondása szerint a "Gyógyító Magyarország" üzenet sarkalatos pontja lesz mind a hazai turizmus, mind az egész ország megújuló imázsának .

A pályázati rendszer újdonságai

A pályázati lehetőségekről a januárban indult ujszechenyiterv.gov.hu oldalon szerezhetnek további információkat az érdeklődők.

Marosi István elmondása szerint a hazai pályázati rendszereket elsősorban a lassúság és a kiterjedt bürokrácia miatt érték korábban kritikák. Ennek felszámolása érdekében több egyszerűsítést tervez a minisztérium. Ezek között említette, hogy lehetővé teszik a kizárólag elektronikus úton történő pályázást, amelynek köszönhetően esetenként több száz oldalas nyomtatás terhétől szabadítanák meg a pályázókat. Egyszerűbbé válik a pályázati adatlap, amely maximum 8 oldalt, 150 adatmezőt tartalmaz, valamint könnyítések lesznek a nyilatkozattételi kötelezettségeket illetően is.

A főosztályvezető elmondása szerint a teljes pályázati folyamatot igyekeznek felgyorsítani: rövidítik a bírálati időt, és a kifizetések határidejét is a korábbi 60 napról 45-re csökkentik.

A turisztikai témakörről szólva Marosi István elmondta: jelenleg két pályázati témát találhatnak az érdeklődők. Az egyik a turisztikai szolgáltatások fejlesztése; ennek keretein belül rendhagyó módon elsősorban nem a pályázható területeket határozzák meg, hanem inkább azt adják meg, hogy mi az, amit nem fogadnak be. Így egyrészt jóval szélesebb körben érhető el a támogatás, másrészt nagyobb teret adnak a kreativitásnak. A pályázati cél lehet akár eszközkölcsönzés, -fejlesztés, mobil- vagy internetes tartalomfejlesztés - sorolta a főosztályvezető a példákat. A korábbi óriásberuházások helyett kisebb projekteket támogatnak: 5 és 50 millió forint között van a pályázati összeg a legtöbb régióban, tehát nem grandiózus fejlesztések finanszírozásában, hanem kiegészítő beruházásokban segíthet az ÚSZT.

A másik pályázható terület a desztináció-menedzsment témaköre, amely a turizmus korszerű irányítási rendszerének kidolgozását jelenti, melynek keretében egy régió utazásszervezőit, turisztikai vállalkozásait szervezik egy hálózatba a kölcsönös előnyök elérése érdekében.

A szakember megemlítette: az idei év nagy projektje a turizmusról szóló törvény előkészítésén és tető alá hozásán kívül a Széchenyi Pihenő Kártya, ennek részleteiről azonban jó esetben is csak 1-2 héten belül kerülhet nyilvánosságra bármilyen információ.

Szép Zoltán, a KA-VOSZ Zrt. fejlesztési igazgatója a konferencián tartott előadásában kiemelte: a kibővített funkciójú Széchenyi Kártya már forgóeszköz-, beruházás- és önerő finanszírozására is használható.

Az MKB, az OTP, az Erste Bank , a Volksbank és a takarékszövetkezetek mellett a Gránit Bank és az Unicredit Bank is elérhetővé tette a kínálatában a Széchenyi kártyát, a K&H Bankkal és a Budapest Bankkal előrehaladott tárgyalások folynak - mondta el Szép Zoltán.

Folyószámlahitelből, forgóeszközhitelből, beruházási hitelből, önerőkiegészítő hitelből és támogatást megelőlegező hitelből áll össze a Széchenyi Kártya Program - mondta el a program működtetéséért felelős szervezet igazgatója. A beruházási hitel összege 50 millió forintig terjedhet, és 20 százalékos önerő szükséges hozzá; a forgóeszköz-hitel és a Széchenyi Kártya minimális önerő nélkül juttathatja legfeljebb 25 milliós forráshoz a vállalkozásokat.

Szép Zoltán elmondta: újdonság a programban a januártól elérhető, különböző pályázatok igénybevételéhez szükséges önerő biztosítására alkalmas hitel, amely 50 millió forintig vehető igénybe legfeljebb 120 hónapos futamidőre.

Az uniós pályázatok a legtöbb esetben utófinanszírozással működnek; a vállalkozások számára ilyen esetben lehet segítség a szintén újdonságnak számító támogatást megelőlegező hitel, amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozás akkor is lebonyolíthassa a fejlesztést, ha a pályázati összeg beérkezéséig nem tudná finanszírozni a projektet. A támogatást megelőlegező hitel csak már elnyert pályázatok finanszírozásához vehető igénybe; maximális összege önmagában és az önerő hitellel együtt sem haladhatja meg az 50 millió forintot.

Pályázati pénz: mindegy, mire, csak jöjjön?

Soltész Gergő, az FHB Bank vezérigazgató-helyettese előadásában elmondta: a beruházások volumene az elmúlt időszakban a válság hatására visszaesett. Sok esetben olyan beruházásokba vágtak bele a cégek, amelyeket nem a valós (keresleti) igény, hanem maga a támogatás indokolt - mondta el a szakember. A cégek sokszor azért nem az üzleti racionalitáson alapuló döntéseket hoznak a pályázatok esetében: ennek oka, hogy a banki tájékoztatás nem mindig teljeskörű, ezért a vállalkozások első körben a pályázatírókhoz fordulnak segítségért. A pályázatírók viszont a gyors lebonyolításban és a minél magasabb pályázati összegben érdekeltek - mondta el Soltész Gergő.

Az FHB vezérhelyettese szerint viszont elsősorban az üzletileg megalapozott fejlesztéseknek van értelme, a "talált pénz" nem biztos hogy reális megközelítés. Fontos, hogy a projektköltségvetés reális legyen, és az önerő ténylegesen rendelkezésre álljon. Véleménye szerint érdemes előzetesen konzultálni a bankkal, és a beruházás-specifikus kockázatokat is figyelembe venni. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a megvalósuló beruházást éveken át fenn is kell tartani, működtetni kell - hívta fel a figyelmet Soltész Gergő.

A szakember elmondta: tény, hogy a válság hatására a kockázati felárak megemelkedtek. Minden pályázónak kalkulálnia kell tehát azzal, hogy a korábbiaknál sokszor valamelyest drágábban nyújtják hiteleiket a bankok. A hitelbírálat során először úgynevezett KO-kritériumok segítségével zárják ki a legkockázatosabb ügyfeleket: ezek között a csőd- és végelszámolási eljárásban való érintettség, illetve a lejárt, késedelmes banki tartozás vagy köztartozás is szerepel. A bankok vizsgálják a hitelcélt, a biztosítéki struktúrát; ezen belül a szakember szerint felértékelődött a tulajdonosi elköteleződés szerepe, azaz a tulajdonosi kezességvállalás, vagy a tulajdonos birtokában álló ingatlan fedezetként történő felajánlása.

Privátbankár - Gáspár András