Háttéralku miatt magyarázkodhatnak a görögök és a finnek

Valamennyi euróövezeti tagállamnak jóvá kell hagynia a finn-görög megállapodást, és az ilyen szerződések nem jelenthetnek terhet a többi, mentőcsomagban résztvevő államnak - mondta Martin Kreienbaum, a német pénzügyminisztérium szóvivője a szervezet rendes sajtótájékoztatóján. 

Steffen Seibert német kormányszóvivő az eseményen arról tájékoztatott, hogy Berlin még nem látta a kérdéses szerződést és hangsúlyozta, hogy "Görögországnak és Finnországnak meg kell magyarázniuk a szerződést euróövezeti társaiknak". Kérdéses, hogy az ilyen különleges, egyes tagállamok számára létrehozott megoldások ügyében születhet-e kompromisszum az euróövezeti tagállamok között - tette hozzá.

A Finnországgal a pénzügyi biztosítékról kötött megállapodásról még a július 21-i euróövezeti csúcstalálkozón született elvi döntés. Finnország példáját követve Ausztria, Hollandia, Szlovénia és Szlovákia is pénzügyi biztosítékot kérne Görögországtól. Athén ugyanakkor jelezte: nem tárgyalnak más euróövezeti országokkal a finnhez hasonló megoldásról.

A finn-görög megállapodás értelmében Görögország 500 millió eurót helyez el egy letéti számlára, az összeget Finnország a legjobb osztályzatú államkötvényekbe fekteti 25 évig.  Cserébe az északiak beszállnak a második görög mentőcsomagba. Amikor Görögország visszafizeti a hitelt, akkor a finnek is visszafizetik a biztosítékként adott összeget a görögöknek.

A többi ország nem ragaszkodna a készpénzhez: beérnék szigetekkel, görög vállalatokkal - ez azonban alaposan megnehezítené a privatizációt, ami pedig a görög államadósság csökkentésének egyik alapja lenne,

MTI, Privátbankár