A lakosság még mindig sokkal többre értékeli a rugalmasságot, mint a hosszú távú befektetésekben rejlő többlet lehetőségeket. Az ügyfelek tízszer több TBSZ-t nyitnak, mint NYESZ-t - írja a közlemény.
„A TBSZ népszerű lett a lakossági megtakarítók körében, az értékpapír számlát nyitók több mint 30 százaléka TBSZ számlát is nyit. Ezek a befektetők a megbízhatóságot, a stabilitást, és a hozzáférést, valamint az örökölhetőséget részesítik előnyben” – hangsúlyozta Tordai Péter, a KBC Equitas vezérigazgatója.
A TBSZ-hez képest a NYESZ több állami kedvezményt élvez, hiszen a lejáratkor nemcsak a 16 százalékos kamatadó alól mentesül a kifizetés, de a megtakarítás húsz százalékát adójóváírásként kapja meg a megtakarító. Ehhez azonban egészen a nyugdíjba vonulásig benn kell tartani a pénzt a számlán. Ezzel szemben a TBSZ-en fialtatott pénz az ötödik év után – szintén kamatadó-mentesen – felvehető - hívja fel a figyelmet az Equitas. Ha a megtakarítónak ez alatt mégis szüksége van az összegre, akkor a TBSZ-ről kivett pénz után csak a normál kamatadót kell megfizetnie, míg a NYESZ számláról kivett összeg után büntető kamat is esedékes.
„Már nem csak az öntudatos befektetők keresik a TBSZ-t, de az ügyfelek többsége akkor is szívesen létesít ilyen számlát, ha ajánljuk neki. Ha ugyanis valaki TBSZ-en takarít meg, nem járhat rosszabbul, mintha normál értékpapír számlára helyezte volna a pénzét, hiszen ha adómentes periódus előtt veszi fel a megtakarítást, akkor a normál értékpapírszámla adózási szabályaival szembesül” – fogalmaz Tordai Péter a közleményben. A tapasztalatok szerint a megtakarítók egy része a nagyobb rugalmasság miatt a NYESZ számlájáról áthelyezte befektetéseit TBSZ számlára.
A KBC Equitas közleménye szerint azoknál a családoknál, ahol a személyi jövedelemadó csökkenés, valamint a családi adózás bevezetése miatt plusz jövedelem keletkezik, kereslet mutatkozik az öngondoskodást szolgáló termékek iránt. Ezek a befektetők a megbízhatóságot, a stabilitást, és a hozzáférést, valamint az örökölhetőséget részesítik előnyben.
„Annak, akik felismerik az öngondoskodás jelentőségét, már 5-10 ezer forintos havi összeggel is érdemes nyugdíj célra megtakarítani. Az ő igényeik kielégítéséért nemcsak a bankok és a biztosítók, de az önkéntes nyugdíjpénztárak is versenybe szállnak.” – tette még hozzá Tordai Péter.
Privátbankár