
A tanulmányt Thomas Bell, a NASA légkör-kutatójának vezetésével készítette egy csapat tudós. A NASA Trópusi Csapadékvizsgáló Küldetése keretében 1998 és 2005 között beérkezett műholdas adatokat vizsgálták meg. A módszer pontosabb, mintha a földi mérőállomások adatait vizsgálták volna.
Azt találták, hogy átlagosan sokkal több eső esik a kedd és csütörtök közötti időszakban, mint szombattól hétfőig. A hét legfelhőtlenebb napja szombat: a legesősebb kedd délután kétszer annyi eső esik, mint a hatodik napon.
A csapadék-adatokat összehasonlították a Környezetvédelmi Hivatal légszennyezés-adataival is. Az elemzések azt mutatták, hogy a légköri szennyezőanyag-tartalom is rendre a hét közepe táján tetőzött.
„Az, hogy két dolog egyszerre történik, még nem jelenti biztosan, hogy egyik a másiknak kiváltója. Azt azonban tudjuk, hogy egyes anyagok hogyan befolyásolják a felhők viselkedését” – fogalmazott Bell. A légszennyezés és a nagyobb zuhé közötti kapcsolat Bell szerint létezhet.
A légszennyezésből adódó részecskék segítik a felhőket a növekedésben. Ahogy a víz és a jég hozzátapad ezekhez a részecskékhez, újabb cseppek keletkeznek. Sok kutató szerint a megnövekedett légszennyezés éppenhogy gátolja az eső eleredését, mivel az adott mennyiségű vizet sokkal több, ezáltal kisebb cseppre osztja szét, így a vízcseppek nem érik el a megfelelő méretet ahhoz, hogy eső kezdjen esni. Más kutatók szerint viszont több olyan ellentétes tényező létezik, ami viszont épp az eső eleredését eredményezi.
A kínaiak már az esőt is el tudják állítani
Nem a fronttól, hanem a szmogtól fáj a feje
A bőrgyár koszolja a Rábát
Rajtunk verik le a klímavédelmet?
Bemesélik, hogy a szénerőmű nem szennyez?
LiveScience