Hogy úszható meg a nyugdíjbukta?

A jelenlegi gazdasági válság a pénztártagoktól is megfontolt döntéshozatalt követel, mivel minden, a számlájukat érintő döntés kihat jövőbeni nyugdíjuk nagyságára is. Pénztárban maradás, portfolióváltás, átlépés, vagy pénzfelvétel: nehéz eldönteni, melyik a legjobb megoldás.

A pénztárak teljesítményét alapvetően befolyásoló elem a befektetési stratégia, ami meghatározza, hogy a pénztártagok pénzének befektetésekor mekkora kockázatot (kisebb kockázatú állampapír, vagy nagyobb kockázatú részvénykitettséget) vállal a pénztár - olvasható a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének tájékoztatójában. A pénztárak vagyonának piaci értéke naponta meghatározásra kerül: ez az érték azt mutatja, hogy mennyiért tudnák értékpapírjaikat az adott napon eladni. Ha a vásárláskori értéknél drágábban tudná eladni a pénztár (a tagok pénzén vásárolt) értékpapírokat, akkor értékelési többletet (nyereséget) ér el, míg ha csak olcsóbban tudná eladni, mint a vásárláskor kifizetett érték, akkor a pénztár értékvesztést (veszteséget) számol el a tagok egyéni számláján.

Tekintettel azonban arra, hogy a vagyon értékesítésére nem kerül sor, ezért a naponta kimutatható nyereség, vagy veszteség "virtuális", azaz csak "papíron" jelentkezik, hiszen akár a következő napon eltűnhet - hívja fel a figyelmet a PSZÁF. Ha azonban a pénztártag olyan lépést kezdeményez, ami az értékpapírok eladásához vezet, akkor ezzel a nyereséget/veszteséget realizálja, az többé már nem virtuális, hanem valós nyereség/veszteség lesz - hangsúlyozzák.

A magánnyugdíjpénztárak az elmúlt tíz évben - a tavalyi rossz hozam ellenére - megőrizték az egyéni számlákon jóváírt befizetéseket a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatai szerint. Részletek>>

Ilyen lépésből többféle is elképzelhető. A jelenlegi tőkepiaci helyzetben azonban nem látható előre, hogy a kedvezőtlen folyamatok meddig fognak elhúzódni, így a felügyelet véleménye szerint nem adható egyértelmű válasz a tag részére, hogy a pénztárban maradás, a másik pénztárba történő átlépés, a portfolióváltás, vagy a pénzfelvétel a számára legmegfelelőbb megoldás. Azt azonban fontos tudnia minden pénztártagnak, hogy milyen választási lehetőségei vannak, ezért döntés előtt vizsgálják meg lehetőségeket, kérjék a pénztárak tájékoztatását, segítségét és ezt követően hozzák meg a rövid és hosszú távú szempontokat mérlegelve az élethelyzetüknek legmegfelelőbb döntést – hangsúlyozza a PSZÁF.

Magánnyugdíjpénztárak esetén felmerülhet például a nyugdíjszolgáltatás igénybe vétele, vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés lehetősége. Azon magánnyugdíjpénztári tagok, akiknek nyugdíjba menetelük időpontjában tagsági viszonyuk nem éri el a 120 hónapot és pénztári járadékuk a társadalombiztosítási rendszerből származó nyugdíj 25 %-át, 2012. december 31-éig visszaléphetnek az állami TB rendszerbe.

Magánnyugdíj: kik táncolhatnak még vissza?

Ezen kívül - pénztártagságuk időtartamától függetlenül - a visszalépés mellett dönthetnek a rokkantsági nyugdíjellátásra jogosult pénztártagok is. Azok a pénztártagok pedig, akik fegyveres szervek hivatásos állományú tagjaként, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonájaként szolgálati viszonyban állnak és 2007. december 31-én legalább húsz év, tényleges szolgálati viszonyban eltöltött szolgálati idővel rendelkeztek, 2010. december 31-ig visszaléphetnek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. Ezekben az esetekben a visszalépő tagok megtakarításait - az esetleges tagdíjkiegészítés kivételével - a kassza visszautalja a Nyugdíjbiztosítási Alapba és a tag olyan összegű nyugdíjellátásban részesül, mintha nem lett volna magánnyugdíjpénztár tagja.

Amennyiben a nyugdíjba vonuláskor a fenti feltételek nem állnak fenn, akkor a visszalépésre nincs mód - áll a tájékoztatóban. Ebben az esetben a tag választhat, hogy szolgáltatást (járadékszolgáltatás, vagy egyösszegű kifizetés) kér, illetve egyéni számlaegyenlegét a pénztárban hagyja. Fontos tudni, hogy a járadékszolgáltatás törvényi feltételei jelenleg egy pénztárnál sem állnak fent, ezért a pénztári szolgáltatás csak egyösszegű szolgáltatás lehet.

A Stabilitás Pénztárszövetséghez tartozó kasszák közül a magánnyugdíjpénztári ágazatban a 2008. évi, súlyozott átlaghozam -15,82% volt, míg az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében ez az érték -11,35% lett. A szórás azonban nagy és a 10 éves átlagok azért kedvezőbb képet festenek. Részletek>>

A jelenlegi helyzetben az egyösszegű felvétel a fentebb említett "virtuális" veszteség azonnali realizálásához vezet. Ezért, amennyiben a tag élethelyzete lehetővé teszi, a PSZÁF szerint ajánlott megfontolni a megtakarítás pénztárban hagyását, ami lehetőséget ad arra, hogy a tőkepiaci helyzet javulásával a virtuális veszteség eltűnjön. A felügyelet hangsúlyozza, hogy nincs garancia arra, hogy a veszteség az árfolyamok növekedése révén biztosan mérséklődik, de a tőkepiaci tapasztalatok igazolják, hogy hosszabb távon a kockázatosabb befektetések nagyobb hozamot eredményeznek.

Másik lehetőségként merül fel a választható portfoliók közötti váltás, vagy más pénztárba történő átlépés. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál már 2001. január 1. óta, a magánnyugdíjpénztáraknál 2007. január 1-je óta van lehetőség választható portfoliós rendszer működtetésére. Ennek keretében a pénztárak eltérő kockázatú befektetési politikával rendelkező portfoliókat állítottak össze, amelyek között a tagok választhatnak. A portfoliók között megtalálhatók a kevésbé kockázatos, főként állampapírokba fektetők (magánnyudíjpénztárak esetén ez a klasszikus portfolió), közepes kockázatúak, amelyben vegyesen vannak kevésbé kockázatos állampapírok és kockázatosabb részvények (magánnyugdíjpénztárak esetén ilyen a kiegyensúlyozott portfolió) és a döntően kockázatosabbnak tekintett részvényekbe fektető portfoliók (magánnyugdíjpénztárak esetén ilyen a növekedési portfolió). (Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében nincsenek jogszabályi rendelkezések az egyes portfoliók elnevezésére és befektetési politikájára.) 

Legkésőbb június 30-ig minden önkéntes nyugdíjpénztári és magánnyugdíjpénztári tag kézhez kapja a tavalyi évről szóló számlaegyenleg-értesítőjét. Részletek>>

A portfolióváltásról, vagy más pénztárba történő átlépésről hozott döntést megelőzően mindenképpen érdemes megvizsgálni mind a jelenlegi portfolió, pénztár befektetési politikáját, mind a választható más portfoliók, pénztárak befektetési politikáját – olvasható a tájékoztatóban.  Ha a tag a nagyobb kockázatú portfolióból, vagy pénztárból kisebb kockázatú portfolióba, vagy pénztárba lép át, akkor az addigi virtuális veszteség csökkentésének esélye (de egyben a jövőbeni nagyobb veszteség elszenvedésének lehetősége is) kisebb, míg az eredetitől kockázatosabb portfolió, vagy pénztár választása esetén valószínűbb a virtuális veszteség "visszaszerzése", ugyanakkor a jövőbeni nagyobb árfolyamcsökkenés is.

Fontos hangsúlyozni, hogy a váltás önmagában nem jelenti a veszteség realizálását, mivel a fent leírtak szerint abban az esetben, ha az új pénztár, vagy portfolió a régihez hasonló kockázati szintet jelent, az új "helyen" hasonló növekedési kilátásai vannak a tagnak, mintha át sem lépett volna.

Azon önkéntes nyugdíjpénztári tagok, akik elérték a nyugdíjkorhatárt, a várakozási időtől függetlenül jogosultak nyugdíjszolgáltatásra, azaz az egyéni számlájukon lévő megtakarításból személyi jövedelemadó-mentesen járadékot igényelhetnek, vagy egyösszegű szolgáltatást vehetnek igénybe - hívják fel rá a figyelmet. Mindkét esetben a már többször említett "virtuális" veszteség realizálására kerül sor, ami tényleges csökkenést jelent a tag egyéni számláján meglévő követelésének összegében. Ebben a helyzetben, ha a szolgáltatásra jogosult tag élethelyzete lehetővé teszi, érdemes megfontolni a járadékszolgáltatás, vagy az egyösszegű felvétel későbbre halasztását, mivel így legalább esély van arra, hogy a veszteség "visszajöjjön". Fontos hangsúlyozni, hogy a nyugdíjkorhatár elérése nem jelenti azt, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárban lévő megtakarítást fel kell venni. Ez a tag döntésétől függ.

Az önkéntes pénztári tagoknak lehetőségük van tovább arra is, hogy a 10 éves várakozási idő lejártát követően az egyéni számlájukon lévő összeg (ami tőkéből és hozamból áll) egészét, vagy egy részét felvegyék úgy, hogy tagsági viszonyukat megtartják, és tagdíjukat tovább fizetik. Fontos ezzel kapcsolatban hangsúlyozni, hogy részfelvétel esetén a következő részfelvételre csak 3 év elteltével van lehetőség.

Melyik magánnyugdíjpénztárt válasszam?

Amennyiben a pénztártag az egyéni számlán lévő teljes összeg felvételéről dönt, akkor megállapításra kerül az egyéni számlán lévő követelés piaci értéke és ezt az összeget fizeti ki személyi jövedelemadóval csökkentett mértékben a pénztár egy összegben a tag részére. (Az ilyen jogcímen kifizetett összeget ugyanis a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint jövedelemadó terheli, melynek mértéke az elhelyezett összegek "korától" függ.)

Az egyéni számla egyenleg 85 %-ának kifizetésére a bejelentést követő 15 napon belül kerül sor, míg a fennmaradó részt a bejelentés negyedévét követő 50. napig fizeti ki a pénztár (elszámoló egységes rendszert alkalmazó pénztár esetén a bejelentés hónapját követő 8 munkanapon belül). A végleges kifizetés a bejelentés negyedéve fordulónapján fennálló összeg alapján kerül meghatározásra, amely már tartalmazza az adott negyedévben elért hozamot, ezért veszteség esetén ez az összeg kevesebb is lehet, mint a tag által az előző negyedéves adatok alapján kalkulált összeg – hívják fel rá a figyelmet.

Részfelvétel esetén a tag dönthet arról, hogy az egyéni számlán lévő követelés tőke-, hozamrészét, illetve vegyes összeget (mind tőkét, mind hozamból is) vesz fel. A tőkerészt érintő kifizetés esetén az egyösszegű felvételhez hasonlóan adófizetési kötelezettség merül fel, míg a hozam felvétele adómentesen történhet. A részfelvétel kifizetése a bejelentést követő 15 napon belül meg kell, hogy történjék abban az esetben, ha ez nem éri el az egyéni számlakövetelés 85 %-át.

Így nullázódott le a nyugdíjkasszánk
Döbbenetes eltérések a nyugdíjpénztári hozamokban
Nem mehetnek 40 évesen nyugdíjba a rendőrök
Nyugdíjpénztár: ne vegye ki, csak ha muszáj!
Sárba tiporja az öngondoskodást a kormány
Nyugdíjas forintok: több kerül a számlánkra
Nyugdíjas adóprés: le is nullázhatjuk a terhet

Privátbankár