Hogyan tovább? Valamit lépnie kell a kormánynak

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn és kedden Pintér Sándor belügyminiszterrel, Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszterrel és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel folytatott megbeszéléseket az euróválság Magyarországra gyakorolt hatásának kivédéséről.  A kormányfő és a miniszterek emellett áttekintették az elmúlt egy év kormányzati tevékenységét is. Sajtóértesülések szerint a miniszterelnök szerdán 3 órakor tartandó sajtótájékoztatóján kiemelt témaként kezeli az euróválságot és annak Magyarországra gyakorolt hatását.

A KSH által kedden közölt második negyedéves GDP-adat alapján valóban van miről egyeztetniük a magyar gazdaságpolitika irányítóinak. Az év/év alapon 1,5 százalékos növekedés messze alulmúlta az elemzői várakozásokat, és egy nagy kérdőjelet tesz a konvergenciaprogramban vállalt 3 százalékos éves GDP-bővülés mellé. A gyenge adat mögött főként a romló exportteljesítmény áll, amely a magyarral egy napon nyilvánosságra hozott pocsék német GDP-adat fényében nem meglepetés. A teljes euróövezeti GDP-bővülés a némethez és magyarhoz hasonlóan szintén gyengébb, mint amire előzetesen számítani lehettett.

A Nemzetgazdasági Minisztérium kommentárjában arra hívta fel figyelmet: nem vagyunk egyedül, egész Európában negatív meglepetést okozott a második negyedéves GDP-re vonatkozó első gyorsbecslés, az országok többségében az előző negyedévhez képest jelentős lassulás állt be.

A kormány is átnézi a számokat: ahogy azt Kálmán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyi szabályozásért felelős államtitkára elmondta, a kormány felülvizsgálja makrogazdasági előrejelzését szeptemberben, a második negyedévi részletes GDP-adatok megjelenése után.

A várakozásokat alulmúló gazdasági teljesítmény ellenére az NGM továbbra is tartja magát a korábban megfogalmazott hiánycélhoz. Azt írták: pontosan ilyen esetekre számítva került sor korábban a Stabilitási Alap felállítására, így a közel 90 milliárd forintos negatív hatás biztonságosan finanszírozható. A kormány korábbi, Brüsszelbe küldött jelentése szerint azonban 2011 júniusában a 250 milliárd forint összegű stabilitási tartalék végleges törléséről már döntöttek, így a helyzet orvoslására biztosan új ötletekkel is elő kell állnia a kormányak - a hét eleji egyeztetések után a miniszterelnök sajtótájékoztatóján minden bizonnyal erről is lesz szó - erről is kell, hogy legyen szó.

Ahogy ugyanis a Kopint-Tárki vezérigazgatója is figyelmeztetett, az ideges pénzpiacok aligha tolerálnák, ha a GDP-arányos magyar államháztartási hiány nagyobb lenne jövőre a tervezett 3 százaléknál. Palócz Éva úgy látja, hogy idén "csendes zárolásokkal igyekszik majd pótolni az elmaradó bevételeket a kormány, minél kisebb visszhangot teremtve a takarékossági intézkedéseknek".

A pénzpiacokkal pedig nem érdemes ujjat húznunk, a devizahiteles magánszemélyek, vállalatok és önkormányzatok már úgy is elég feszült helyzetben vannak, hogy a forint egyébként jó erőben van - a svájci frank árfolyama 3 év alatt 100 forinttal emelkedett.

Privátbankár