A szaktárca előrejelzése szerint a lakossági fogyasztás a tavalyi 6,7 százalékos visszaesés után idén további 2,5 százalékkal csökken, a beruházások viszont 2010-ben már bővülnek, bár a növekedés csupán 0,8 százalékos lesz, kisebb a márciusban várt 1,3 százalékos többletnél.
Az egy keresőre jutó reálbér idén 2,2 százalékkal emelkedik, ami ugyan alacsonyabb a márciusban várt 3 százaléknál, de fordulatot jelent a tavalyi 2,4 százalékos csökkenés után.
Az államháztartás GDP arányos hiányát az NGM új előrejelzése a márciusival azonos módon, 3,8 százalékban rögzíti.
Az előzetes várakozásokat felülmúló első negyedévi GDP adattal és a külpiaci konjunktúra jóval dinamikusabb bővülésével indokolja a minisztérium a márciusi növekedési előrejelzés javítását. Az export visszatérhet a kétszámjegyű bővülés közelébe, ugyanakkor a háztartások fogyasztási kiadását a korábban gondoltnál jobban visszafoghatja a magasabb infláció, valamint a rendkívüli időjárás okozta károk kedvezőtlen hatása a mezőgazdaságból származó jövedelmekre. A kormányzati intézkedéscsomag egyes elemei már rövid távon is kedvezően befolyásolhatják a gazdasági folyamatokat.
Középtávon ugyanakkor a világgazdaságban számos kockázati tényező azonosítható, melyek hatására a gazdaság felívelése lassúbb és elnyújtottabb lehet - figyelmeztet az NGM prognózisa.
A külső kereslet erőteljesebb élénkülése és a konjunktúra felmérések alapján az ipari termelés a 2010-re korábban előrejelzett 3-5 százalék körüli bővülésnél is kedvezőbben alakulhat. Lefelé mutató kockázatot jelent ugyanakkor, hogy az év vége felé már a külső keresletet, így a magyar exportlehetőségeket is negatívan érinthetik a fejlett európai országokban meghirdetett exitstratégiák.
A 2010-es éves átlagos infláció 4,7 százalék körül várható - szemben a márciusi 4,3 százalékos prognózissal -, elsősorban a némileg gyengébb árfolyam, a magasabb várt olajár, a magasabb várható élelmiszer-árszint és a korábbinál némileg jobb konjunkturális helyzet inflációra gyakorolt hatása miatt. A világpiaci energiaárak – forintban számolt – alakulása további felfelé irányuló kockázatokat jelez.
Az év hátralévő részében mérséklődő infláció, a foglalkoztatás megindult bővülése és a fogyasztói bizalom erősödése már a fogyasztás élénkülését eredményezheti. Ugyanakkor a közszférát érintő intézkedések, az év eleji rendkívüli időjárás következtében a mezőgazdaságból származó jövedelmek várható visszaesése, valamint az árfolyammozgások miatt a devizahitelek törlesztő részletének emelkedése a fogyasztás csökkenésének irányába hat. Ezen hatások eredőjeként a háztartások fogyasztási kiadása a márciusban becsült 2,7 százaléknál erőteljesebben, legalább 3 százalékkal eshet vissza ebben az évben.
Ön már érzi, hogy elmúlt a válság? Szavazzon! |
MTI