Igazak voltak a pletykák: Schmitt Pált javasolja Orbán államfőnek

Orbán Viktor miniszterelnök azt javasolta a Fidesz-KDNP-frakciószövetségnek, hogy Schmitt Pál házelnököt jelöljék, majd válasszák meg államfőnek -jelentette be Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője szerdán az Országházban.

Szijjártó Péter sajtótájékoztatóján azt mondta: Orbán Viktor miniszterelnök-pártelnök a jelölésről szóló levelet eljuttatta Lázár Jánosnak, a Fidesz, valamint Harrach Péternek, a KDNP képviselőcsoportja vezetőjének, és arra kérte őket, hogy a frakciószövetség csütörtök délutáni ülésén ismertessék annak tartalmát a képviselőkkel.

A szóvivő emlékeztetett a Fidesz-frakció alapszabályára, amely szerint a képviselőcsoport teljes ülése a párt elnökének javaslata alapján dönt az Országgyűlés által választott vezető közjogi tisztségek betöltőinek jelöléséről.

A bejelentést megelőzően a miniszterelnök szóvivője közölte: a döntés előtt a jelölésről tárgyalt a Fidesz országos elnöksége - ahol a KDNP elnöke is részt vett -, majd ezután Orbán Viktor megbeszélést folytatott a lehetséges jelöltekkel, valamint konzultált a Fidesz-KDNP-frakciószövetség elnökségével is. A többi, szóba jött jelölt nevét Szijjártó Péter nem árulta el, mert - mint mondta - nincs rá felhatalmazása. Ugyanezt válaszolta arra a kérdésre is, hogy Sólyom László jelenlegi államfő neve szerepelt-e az elnökség előtt.

Mindezek alapján Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke azt javasolja, hogy a Fidesz és a KDNP képviselői Schmitt Pált jelöljék, majd válasszák meg Magyarország következő köztársasági elnökének. Az indoklásról  a szóvivő kérdésre azt mondta: a köztársaság első polgárának lenni súlyos, ámde tiszteletre méltó hivatás, és Orbán Viktor úgy látja, Schmitt Pál ennek a hivatásnak méltó módon fog és tud majd megfelelni. Az nem került még szóba, hogy a köztársasági elnök jogállása vagy feladatköre esetleg módosuljon a következő időszakban - közölte kérdésre válaszolva.

Arra, hogy miért nem jelölték Sólyom Lászlót, Szijjártó Péter megismételte: a jelölést számos egyeztetés előzte meg, és mindezek alapján tette meg Orbán Viktor a jelölést.

A következő házelnök személyével összefüggő felvetésre a kormányfő szóvivője úgy reagált: ez a kérdés még nem merült fel semmilyen formában; a jelölésre, illetve a választásra vonatkozó menetrendet még nem állították fel.

Az Országgyűlés június 29-én, kedden dönt Magyarország következő államfőjéről. Sólyom László jelenlegi köztársasági elnök mandátuma augusztus 4-én éjfélkor jár le.

Schmitt Pál örül

Schmitt Pál örömmel fogadta el Orbán Viktor felkérését a köztársasági elnöki tisztségre. A házelnök szerdán parlamenti dolgozószobája előtt tett sajtónyilatkozatot. Schmitt Pál csupán annyit mondott még: csütörtökön délután a Fidesz-KDNP-frakciószövetség előtt ismerteti az elnöki munkáról alkotott nézeteit, felkészülését, terveit. A politikus további újságírói kérdésekre nem kívánt válaszolni.

Baloghot alkalmasnak találták

Tegnap a kormánypárti frakciószövetség meghallgatta Balogh Andrást, az MSZP államfőjelöltjét., akit alkalmasnak jelöltnek neveztek. Balogh András megtisztelőnek tartotta, hogy meghívták a frakcióülésre, ahol kellemes beszélgetést folytattak. Megköszönte a meghívást és a konstruktív légkört.

Balogh András előzőleg kifejtette: köztársasági elnökként a bel- és a külpolitikában is tompítaná az ellentéteket, a pártok figyelmét pedig próbálná a sokszor szélsőséges vitákba torkolló politikai harcról a társadalom előtt álló súlyos kihívásokra, a társadalom veszélyes belső egyenlőtlenségeire irányítani.

Schmitt Pál életrajza 1942. május 13-án született Budapesten. 1965-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem belkereskedelem szakán kapott diplomát, 1992-ben a Testnevelési Egyetemen doktorált, ugyanitt 1994-től címzetes egyetemi tanár. 1955-ben párbajtőrvívóként kezdte sportolói pályafutását, kétszer nyert magyar bajnokságot egyéniben. 1965-77 között 130 alkalommal szerepelt a válogatottban. A párbajtőrcsapat tagjaként 1968-ban és 1972-ben olimpiai bajnoki címet szerzett, s 1970-ben, majd 1971-ben világbajnok is lett. 1965-től a HungarHotels Vállalatnál kezdett dolgozni. 1976-ban kinevezték az Astoria Szálló igazgatóhelyettesévé. A szállodaiparból 1981-ben visszatért a sport területére, a Népstadion és Intézményei főigazgatójává nevezték ki. 1983-88-ban az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökhelyettese volt. A Magyar Olimpiai Bizottságban 1983-tól főtitkár, majd 1989 óta a testület elnöke. 1985 és 1990 között a Magyar Olimpiai Akadémia Tanácsának elnöke volt. 1983-ban beválasztották a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagjai sorába. 1991-től a NOB végrehajtó bizottságának tagja lett, 1995-ben a NOB alelnökévé választották, 1999 óta a NOB protokollfőnöke. Emellett 1995-től a NOB Sport és Környezetvédelmi Bizottságának elnöke, 1999-2007 között az Olimpikonok Világszövetségének elnöke is volt. Diplomáciai pályafutása 1993-ban kezdődött, amikor kinevezték madridi nagykövetnek, 1995-ben akkreditálták Andorrában is. 1999-ben Svájcban lett nagykövet, s akkreditálták Liechtensteinben is. 2002-ben független jelöltként az ellenzéki Fidesz és az MDF támogatásával elindult az önkormányzati választásokon Budapest főpolgármesteri címéért. 2003-ban belépett a Fideszbe, majd 2003-2007-ben a párt alelnökeként dolgozott. A 2004-es EP-választáson pártja listavezetője volt, az Európai Parlament tagja lett, majd 2009-től az Európai Parlament elnökségének tagja, s egyik alelnöke volt. 2010 áprilisában a Fidesz országos listáján nyert képviselői mandátumot, majd május elején lemondott EP-mandátumáról. 2010. május 14-én a parlament alakuló ülésén a képviselők az Országgyűlés elnökévé választották.

MTI