Az illetékekről szóló törvény értelmében az ajándékozási illeték tárgya az ingatlan ajándékozása, ingó ajándékozása, vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról történő ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás.
Ez a jogszabály ugyanakkor nem szabályozza, hogy mi minősül ajándékozásnak, ezért a polgári törvénykönyv fogalmát kell alatta érteni, mely szerint az ajándékozási szerződés alapján az egyik fél saját vagyona rovására a másiknak ingyenes vagyoni előny juttatására köteles. Mindez az APEH e tárgyban közzétett tájékoztatója szerint azt jelenti, hogy ajándékozásnak minősül minden olyan ügylet, amelynek eredményeképpen az egyik fél (ajándékozó) vagyona csökken, a másiké (megajándékozotté) pedig nő.
Ha egy gazdasági társaságban annak tulajdonosa úgy emel alaptőkét, hogy az elhelyezett pénzeszköz egy része a jegyzett tőkében, másik része a tőketartalékban kerül kimutatásra, akkor a tőkeemeléssel egyidejűleg a tőketartalékba elhelyezett pénzösszeg vonatkozásában nem keletkezik ajándékozási kötelezettség. A tájékoztató szerint ez azért van így, mert maga az ügylet a tőkeemeléssel járó pénzeszköz nyújtása, mely kapcsán a visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség fennállása vizsgálandó.
Mivel azonban az illetéktörvény visszterhes vagyonátruházási illetékekre vonatkozó rendelkezései a pénzre, mint ingóra nem terjednek ki, ezért az ügylet nem tartozik az jogszabály hatálya alá, tehát sem illetékkötelezettség, sem bejelentési kötelezettség nem keletkezik a tőkeemeléssel egyidejűleg a tőketartalékba helyezett pénzösszeg vonatkozásában - olvasható az adóhatóság honlapján.
Illetéktörvényen kívüli a külföldre utalás
Illetékes kérdés: mennyibe kerül az ajándék?
Csak 1000 forint felett ír levelet az APEH
Privátbankár
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
