ING: a reálhozamok majd megcáfolják a PSZÁF-ot

Az ING Nyugdíjpénztár nem károsította meg a tagjait, és a pénztár pert indított az ennek ellenkezőjét állító PSZÁF ellen - erősítette meg Borza Gábor, az ING Nyugdíjpénztár igazgatótanácsának elnöke szerdán az M1 Ma reggel című műsorában.

Hozzátette: a nyugdíjpénztár augusztusban, amikor a tagjai jelentős része reálhozamot kap majd, tételesen tudja bizonyítani állítását. A pénztár korábban szerkesztőségünkkel is közölte, portfóliókezelőjüknek a törvényi maximum alatti összegeket utalt az elmúlt években.

A PSZÁF  szerint az ING és másik három pénztár is külföldi - offshore - területeken bejegyzett alapkezelőkön keresztül vásárolt olyan befektetéseket, melyeket megtehetett volna közvetlenül is, ez pedig megemelte a vagyonkezelési díjat. A cég álláspontja szerint az "ING Nyugdíjpénztár a magyar kötvényeket és részvényeket közvetlenül vásárolta, a külföldi - több száz különböző értékpapírt tartalmazó - befektetéseit a költséghatékonyság és a befektetési korlátok figyelembevételével befektetési alapokon keresztül eszközölte".

Megjegyezte: azoknak, akik nem csatlakoztak a magánnyugdíj-pénztári rendszerhez és az államiban maradtak, esélyük sincs arra, hogy reálhozamot kapjanak. Borza Gábor szerint a csatlakozók 80-90 százaléka jelentős, az infláció feletti reálhozamot kap majd, ez is bizonyítja, hogy a rendszer jól működik, azzal senki nem járt rosszul.
Tegyük hozzá, hogy a legtöbb pénztártag közül vélhetően csak azok kapnak majd hozamot, akik 2006 előtt csatlakoztak a kasszákhoz, a válság okozta sokk ledolgozásához ugyanis idő kellett.

Az ING és a PSZÁF közötti vitáról azt mondta: az arról szól, hogy a vagyonkezelési díj sok, vagy kevés. Példaként illusztrálva kifejtette: egy átlagos pénztártag, akinek 1 millió forintos volt az egyenlege, hozzávetőleg 87 ezer forint reálhozamot kap majd; a vita pár száz forintról szól, arról, hogy az érintett tag 87.600, vagy 87.800 forintot kaphatott volna. Közölte: ekkora tételről van szó, de szerinte maga a kérdés sem merül fel.

A PSZÁF határozatát a négy érintettből az ING mellett az OTP támadta még meg. Az AXA és az Aegon álláspontja szerint a jogszabályi változások és az eltérő jogértelmezés miatt voltak problémák, de a döntést elfogadták.

MTI, Privátbankár