.jpg)
"Amennyiben nyilvánvalóan és egyértelműen beazonosítható magyar érdek" merült fel, így például amikor arról volt szó, hogy Magyarország minél több forráshoz jusson, akkor ezeknek a képviselete volt a cél - mondta Szájer József, a magyar néppárti EP-delegáció vezetője, és példaként említette a hétéves uniós költségvetés kérdését.
Tabajdi Csaba, az MSZP delegációvezetője szerint nem volt olyan eset az elmúlt öt évben, amikor bármiféle fontos nemzeti érdekérvényesítési törekvés azon bukott volna meg, hogy az MSZP és a Fidesz nem volt hajlandóak egymással együttműködni.
Az ország presztízse 2004-ben összehasonlíthatatlanul jobb volt, mint most, "azt érzékeltük, hogy minket az új tagállamok egyik eminensének tekintenek" - mondta Szent-Iványi István SZDSZ-es EP-delegációvezető, aki szerint a nagy fordulópont 2006 ősze, különösen október 23-a volt. A liberális EP-képviselő szerint a Fidesznek nagy, az MSZP-nek valamelyes szerepe volt abban, hogy ezután az Európai Parlamentben "kialakult egy mindenki előtt zajló belháború".
Az imázs azóta is romlik, és "ma messze nem azzal az autoritással szólalunk meg" - fogalmazott, de hozzátette, hogy a magyar EP-képviselők közül többek megítélése jobb, mint az ország egészéé, és néhányan komoly elismertséget vívtak ki maguknak.
Ritkán fordul elő, hogy az Európai Parlamentben (EP) napirenden levő kérdésekben a kormány véleménye egybeesik a civil szervezetek, szakmai szervezetek, munkaadók érdekével egyaránt - nyilatkozott Olajos Péter, aki nem a Fidesz-KDNP, hanem az MDF listájáról került be az európai néppárti frakcióba. "A hazai véleményekből és a saját pártcsalád véleményéből kell szintetizálni az igen vagy nem szavazatot, ez a képviselői munka lényege" - mondta, és megjegyezte, hogy az ő esetében az ipari érdekek sokszor ütköztek a zöld érdekekkel.
Ki mondja meg Magyarországnak, hogy EP-választás van?
EU-bővítés: megszűnő határokon vitatkoznak
Mégis csak jó húzás volt Bokros
MTI