(1).jpg)
Az övezet bővítésével az EU azt is jelezni kívánja, hogy a zónában nem ingott meg a bizalom, a csatlakozásra vágyók felé pedig azt, hogy a mostani nehéz gazdasági helyzet ellenére befogadó, nyitott együttműködési forma marad.
A miniszterek megállapodtak a nehéz pénzügyi helyzetbe kerülő euróövezeti országok támogatására szolgáló új uniós eszköz működésének részleteiről, lehetővé téve, hogy a cégformában létrehozandó, 500 milliárd eurós keretű pénzügyi stabilizációs alap hamarosan igénybe vehető legyen. Az alap felállításáról még május elején döntöttek, de mivel a pénzügyi piacokat ez nem teljesen nyugtatta meg, fontosnak tartották, hogy mielőbb kidolgozzanak egy olyan működési mechanizmust, amely egyértelművé teszi, hogy szükség esetén egy-egy rászoruló ország gyorsan juthat támogatáshoz.
Mint Olli Rehn pénzügyi biztos a miniszteri találkozó után - Junckerrel közösen tartott - sajtótájékoztatóján fogalmazott, nem maradt bizonytalanság arra vonatkozóan, hogy az eurózóna teljesíti ígéretét a nehéz helyzetbe került országok segítésére. Hozzátette, hogy a támogatás feltételes, azzal számos kötelezettség vállalása jár, mint a szigorú pénzügyi konszolidáció.
Az új eszköz egy Luxemburgban bejegyzett vállalatként működik majd, amely szükség esetén az euróországok garanciavállalása mellett 500 milliárd eurós keretből nyújthat hiteleket. Az alap vezetésében a pénzügyminiszteri csoport tagjai foglalnak helyet, elnökét pedig - mint Juncker jelezte - napokon belül kiválasztják.
A miniszteri csoport tagjai elegendőnek minősítették Spanyolország és Portugália múlt hónapban 2010-11-re bejelentett konszolidációs intézkedéseit, de jelezték, hogy az azt követő évekre ezekben az országokban további lépéseket kell tenni elsősorban a szerkezeti reformok terén.
Az Európai Bizottság hamarosan részletes elemzést készít a bejelentett intézkedések államháztartási hatásáról a túlzott hiány miatti eljárás keretében - jelezte Rehn.
Lisszabont és Madridot szintén a piacok aggodalmainak csitítása érdekében kérték pótlólagos takarékossági intézkedésekre a múlt hónapban. Méltatták ugyanakkor a nyilatkozók a zóna többi tagállamát is, amelyek szintén jelentős konszolidációs lépéseket jelentettek be a közelmúltban, köztük a legfrissebben lépő Németországot.
MTI