.jpg)
Nos, azt hiszem, a dolog egy félreértéssel kezdődik, az, hogy részletesen foglalkozunk egy céggel, annak nyereségeivel vagy veszteségeivel, nem jelent sajnálatot, nem jelent bármiféle érzelmet, egyszerűen a mai magyar gazdaság egy jelenségét próbáljuk feltárni, tájékoztatni róla a hallgatóinkat, a jelenség minden lehetséges ellentmondásával.
A gyógyszergyárak esetében pedig valóban ellentmondásos a helyzet. Érthető, ha a kormányzat szeretné féken tartani az árakat és a gyógyszerkiadásokat, a gyógyszergyártók pedig, különösen ha tőzsdei vállalatok, érthetően a részvényeseiknek tartoznak azzal a felelősséggel, hogy profitot termeljenek.
Egyszer a Boeing egyik főnöke azt a meglepő nyilatkozatot tette, hogy ők nem repülőgépet, hanem nyereséget termelnek, ennek a folyamatnak speciel a repülőgép az egyik fontos eleme. Ha ennyire nem is kiélezetten, de a piacgazdaság valóban arról szól, mostmár nálunk is, hogy amit termelünk, az profitábilis legyen, legalábbis ne fizessen rá senki. Azt meg talán a mérges úr sem óhajtaná, hogy visszaverekedjük magunkat valahogy a piacgazdaságból a szocialista tervgazdaságba.
Nyilván az lenne az ideális, ha a gyógyszergyártók is sok gyógyszert és ennek révén sok pénzt termelnének, miközben a gyógyszerfogyasztók változatlanul alacsony áron jutnának a gyógyszerhez, ha ez nem megy ilyen egyszerűen, a gazdag állam pótolja ki a különbözetet. De mostanság, mint tudjuk, a helyzet nem ideális, az állam pedig nem gazdag. Hallgatónk dühében azt kívánta, bár mennének tönkre ezek a profitéhes gyógyszergyárak, úgyis behozhatnánk külföldről gyógyszert.
Mármost ha a két jelentős hazai cég az úr óhaja szerint kipusztulna a föld színéről, nyilván más cégek töltenék fel a gyógyszertárakban az üres fiókokat, a jelentős versenytársak nélkül netán még drágább gyógyszerekkel.
És ha a két jelentős cég megszűnne, akkor az illető adójából, meg az én adómból meg sokunk adójából kell majd finanszírozni az utcára kerülő alkalmazottak munkanélküli segélyét, a kieső adók és járulékok is minket szegényítenének, merthogy a külföldiek ugye nem nálunk adóznak.
Szóval lehet indulattal kívánni a gyógyszergyártók tönkremenetelét, a valóság azonban kissé bonyolultabb, mint ahogy első dühünkben szeretnénk egyszerűen és gyorsan megoldani a dolgokat. Mi itt a Gazdasági Rádióban megpróbálunk minderről elfogulatlanul, szakmai alapokon beszélni, öröm, sajnálat és más érzelmek nélkül, de érthetően – azt hiszem, az úr és mások indulataira nekünk ez a gyógyszerünk.
Márványi Péter jegyzete
Csak a tárgyak égnek el
Egy lelőtt elnök álmai
Pénzügyi kudarc az imperializmus elleni harc
Clinton-csali: egy nő, aki mégsem az
Obama: demokrata a demokraták közt