Kénytelenek vagyunk húzni a nadrágszíjon

Egy rendkívül dinamikus időszak után a 2009-es év sok kelet-európai ország számára kijózanító év volt. Magyarországon sem kímélte a válság a személyes fogyasztási kiadásokat tavaly, a magyar háztartások kénytelenek voltak visszavenni kiadásaikból

A tíz górcső alá vett kelet- és dél-európai ország legtöbbjénél a személyes fogyasztási kiadások csupán mérsékelten növekedtek, pár országnál pedig stagnálást vagy enyhe visszaesést tapasztalhatunk. - olvasható a RegioPlan közleményében. Bár a jövőben a növekedés mind a gazdasági fejlődés, mind a személyes fogyasztás területén veszíthet tempójából, "Kelet-Európa Nyugathoz való felzárkózása még bőven nem ért véget", mondja Hanna Bomba-Wilhelmi, a RegioPlan Consulting cégvezetője.

A válság 2009-ben a személyes fogyasztási kiadásokat sem kímélte: a magyar háztartások 3,5%-os esést könyvelhettek el. Ám a magyarok évenkénti 10.400 eurós kiadása így is megelőzi például a lengyel háztartásokét. Ennek ellenére a megvizsgált országok közül Lengyelország büszkélkedhet a legmagasabb fogyasztási növekedéssel.

Egy kelet-európai háztartásban a fix költségek a személyes fogyasztási kiadások 50%-a (Szlovénia) és 70%-a (Ukrajna) között mozognak. Ezek a költségek olyan területeket foglalnak magukba, mint étkezés, lakás és energia, valamint közlekedés és kommunikáció. Korábbi adatokkal összehasonlítva kijelenthető, hogy egy átlagos kelet-európai háztartás arányosan egyre kevesebbet fordít alap szükségletei fedezésére.

A személyes fogyasztási kiadások erőteljesen növekedtek az elmúlt 20 évben. 2001 és 2009 között például Magyarországon a növekedés 65% volt, Csehországban 50% és a többi vizsgált országban is érezhető volt a javulás a háztartások költségvetésénél. A 2009-es év azonban a legtöbb ország számára kijózanító év volt. A legnagyobb visszaesést Románia (-5%) és Ukrajna (-10%) könyvelhette el. Relatív válságrezisztensnek mutatkozott Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia; ezekben az országokban tavaly is kitartott a növekedés.

Horvátországban a fogyasztási kiadások a csökkenés ellenére is magasabbak olyan EU-s tagállamokénál, mint Lengyelország, Románia és Bulgária. Tény, hogy a horvátok ugyancsak megelőzik a magyarokat, cseheket és a szlovákokat, ez azonban arra vezethető vissza, hogy a horvátoknál nagyobb a háztartások átlagos mérete. Ha a fejenkénti kiadásokat vesszük, akkor Horvátország már az utóbbi három mögé szorul – de még mindig megelőzi a lengyeleket, románokat és a bolgárokat.


Többek közt a magas munkanélküliségi rátának, ami tavaly közel 10%-ot is elért, valamint a megemelt általános forgalmi adónak köszönhetően a magyar háztartások kénytelenek voltak visszavenni kiadásaikból. Ám az utóbbi 20 évet figyelembe véve megállapítható, hogy a csehek és szlovákok mellett a magyaroknak sikerült Kelet-Európában leginkább profitálniuk a rendszerváltás óta megkezdett felzárkózási folyamatból. Egy átlagos magyar háztartás egyértelműen többet engedhet meg magának, mint a rendszerváltás utáni első években és a mai napig sem kell szégyenkeznie: a lengyeleket háztartási szinten és fejenként is megelőzik személyes fogyasztási kiadások terén, utóbbinál évente körülbelül 1000 euróval.

„Ugyan a magyarok fogyasztási kiadása veszített lendületéből, de a felzárkózási periódus a jövőben is folytatódni fog“, így Bomba-Wilhelmi.


Egy ország fejlettségi szintjéről a háztartási kiadások struktúrája is árulkodik. Amíg egy ukrán háztartás kiadásainak több mint a fele élelmiszerre megy el, addig a szlovénoknál ez az arány mindössze 18%. A trend azt mutatja, hogy a kelet-európaiak arányában egyre kevesebbet költenek élelmiszerre: amíg tíz éve ez a szám egy magyar háztartásnál több mint 40%-ot tett ki, addig ma körülbelül 27%-ra csökkent.

Hiába az árverseny? Még olcsóbb termékeket akarunk
Az EU könnyíti az internetes vásárlást
Vasárnapi zárás: nem örülne az Auchan és a Tesco
Európa vasárnapra bezárná a boltot

Privátbankár