.jpg)
Mindezeket a kérdéseket elfedte Koszovó témája, amely körül az átmeneti kompromisszum létrejött. A három politikus elhatározta, hogy Boris Tadic elnök vezetésével összeül a nemzetbiztonsági tanács, amely áttekinti a kormánynak a koszovói függetlenség egyoldalú kikiáltása esetére kidolgozott akciótervét.
Csütörtökön a kormány is ülést tart, s elfogadja annak a határozatnak a tervezetét, amely "semmisnek mondja ki a koszovói ideiglenes önkormányzati szerveknek a függetlenség egyoldalú kikiáltásáról szóló jogellenes döntését". A határozatot majd a parlamentnek kell elfogadnia, amely lehet, hogy még ugyanazon a napon, február 14-én rendkívüli ülést tart.
Ezen az ütemterven kívül arról állapodott még meg Szerbia három legfőbb közjogi méltósága, hogy egységes állami és nemzeti politikát kell folytatni az ország szuverenitásának és területi épségének megvédése érdekében. Mivel fennáll a veszélye annak, hogy hamarosan megtörténik Koszovó függetlenségének egyoldalú, jogellenes kikiáltása, minden szerbiai állami szervnek meg kell hoznia az ennek érvénytelenítését szolgáló intézkedéseket - fogalmaztak a találkozóról szóló közlemény készítői.
Mintha nem is hallották volna, hogy Pristinában elkészült a függetlenség deklarálását követő ünnepségek forgatókönyve. Már azt is tudni, hogy az albánok Beethoven IX. szimfóniájának hangjaira és tűzijátékokban gyönyörködve örülhetnek. Csaknem teljesen biztos tehát, hogy a dél-szerbiai tartomány függetlenségét egy héten belül kikiáltják, s azt rövid idő alatt igen sok állam el is ismeri.
A szerbiai kormánykoalíció ezt még megéri, s hoz is majd valamilyen, a tiltakozást kifejező, a nemzeti öntudatot tápláló intézkedéseket, de erősen kétséges, hogy hosszabb ideig fennmarad-e, s megéri-e létrejöttének akár egyéves - késő tavaszi - évfordulóját.
A kérdést az fogja eldönteni, hogy Boris Tadic és tábora szilárdan kitart-e az európai elkötelezettség mellett, illetve hogy Kostunica szakít-e EU-ellenes magatartásával. A kormányzati válságot előidéző kérdést ugyanis a miniszterelnök már hetekkel ezelőtt úgy tette fel, hogy kell-e Szerbiának egy olyan unió, amely hozzájárul területe egy részének elszakításához.
Kostunica követelte, hogy az államfő kötelezze el magát az EU által ajánlott, s Szerbia taggá válásának felgyorsításáról szóló politikai megállapodás felmondása mellett arra az esetre, ha az unió az ENSZ BT határozata nélkül missziót küld Koszovóba. Boris Tadic ezt nem vállalta, de kenyértörésre se merte vinni a dolgot.
Az eredmény: az EU az egyezményt félretette, Szerbia több mint egy hétre működésképtelenné vált, Koszovó függetlenségét kikiáltják, s nem tudni, hogyan alakulnak tovább Szerbia és Európa kapcsolatai.
Vojislav Kostunica ugyan pár napja egyértelmű volt: az EU-misszió kiküldése és a megállapodás kizárja egymást. Arról, hogy az unióhoz való közeledés nélkül mi lesz országával, a miniszterelnök még egyszer sem nyilatkozott.
Boris Tadic is egyértelműen fogalmazott: sosem ismeri el Koszovó függetlenségét, s nem mond le arról, hogy bevigye Szerbiát az EU-ba. Neki nehezebb tehát a dolga: egyrészt önmagával kell tisztáznia, hogy miként lehet valaki egyszerre EU-párti, s az EU politikáját (koszovói függetlenség) mereven elutasító, másrészt összhangot kell találnia az őt többször eláruló Kostunicával, akiben nyilván egy csöppet sem bízik. Ha ez nem sikerül, akkor valószínűleg néhány hónap múlva jönnek az előrehozott parlamenti választások.
Teljes bénultságban Szerbia
Márciusban új ország a térképen: Koszovó
Nagy a baj Szerbiában: a főszereplők hallgatnak
Koszovó kiütötte a szerb kormányt
MTI