A válsághelyzetek új kiindulási lehetőséget is hozhatnak magukkal - mondta Kiss Péter kancelláriaminiszter az Ecostat és a Népszava közös rendezésében tartott konferencián.
A válsághelyzetek új kiindulási lehetőséget is hozhatnak magukkal - mondta Kiss Péter kancelláriaminiszter az Ecostat és a Népszava közös rendezésében tartott Stratégiai forgatókönyvek 2008-2020 című budapesti konferencián.
A kancelláriaminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy a pénzügyi krízis után a gazdaság nem tér vissza a korábbi állapotba. "Jövőre megszűnhet a Magyarországot érintő túlzott deficit eljárás és közel kerülhetünk az eurózónához való csatlakozás feltételeinek teljesítéséhez" - mondta Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke. Hozzátette: ez a recesszió közeli jövő évi gazdasági stagnálás vagy a visszaesés ellenére is megvalósulhat, s akkor megindulhat a kibontakozás.
A költségvetési plafontörvény, valamint a költségvetési tanács törvénybe iktatásával, és a költségvetési gazdálkodás újraszabályozásának rendjéről szóló, úgynevezett státusz törvény jövőbeni elfogadásával a jelzett irányba tesz egy lépést Magyarország - fogalmazott előadásában Kovács Árpád.
Két lehetséges jövőbeni gazdasági-társadalmi forgatókönyvet vázolt fel előadásában az ÁSZ elnöke, aki egyben a Magyar Közgazdasági Társaság elnöki posztját is betölti.
Kovács Árpád szerint az egyik szélsőséges változat a versenyképesség növelését állítja a középpontba. A "fejlesztő" és "szabályozó" állam koncepciója az egyénre hárítja a felelősséget, miközben minimalizálni, vagy lényegileg csökkenteni igyekszik az állam beavatkozását. Ez a modell szűkíti a szolgáltatásokban az állam közvetlen részvételét, az államháztartás jóléti kiadásainak dinamikája csökken, így a vállalkozókat, valamint a fogyasztást terhelő adók csökkenése ellenére is több juthat fejlesztésekre, innovációs támogatásokra.
Ebben a modellben ugyanakkor szükségképpen nő a társadalmi bizonytalanság és a feszültség, felerősödik az esélyegyenlőtlenség, amelynek hatását a vállalati szektor növekvő teljesítménye csak részben tudja kompenzálni - folytatta Kovács Árpád.
A forgatókönyvek másik szélső pontján a szociális kohézió erősítését állítják a középpontba, ahol a társadalom viszonylagos konfliktusoktól való mentessége, az érdekek fenntartása az alkalmazkodást segítő hajtóerő. Ezt a modellt sokan a jóléti állam koncepciója felmelegítésének tartják, de nincs igazuk - tette hozzá.
Az ÁSZ elnöke szerint ez a társadalmi kohéziót preferáló koncepció, az állampolgároknak a hozzáférésre esélyt adó, a lehetőségek szerint folyamatosan fejlődő szociális és jóléti rendszer nagyobb társadalmi hozadékot eredményez.
Az előadó nem állított fel sorrendet a két koncepció között, de megjegyezte, hogy a szociális kohéziót magvalósító modell - a politikai váltógazdaság szavazat maximalizálási kényszere miatt - a szociális kiadásokra a gazdasági lehetőségeknél nagyobb összegeket fordít. "Innen pedig, mint azt napjainkban tapasztaljuk, csak nagy megrázkódtatásokat kiváltó, a társadalom jövőképét összetörő restrikciókkal lehet megkísérelni a visszatérést a fenntartható növekedési pályára" - hangsúlyozta Kovács Árpád.
Az ÁSZ elnöke úgy látja, hogy az Európai Unió által meghirdetett Lisszaboni Stratégia szorosan összekapcsolja a nemzeti versenyképesség javítását és a szociálpolitikai célok megvalósítását, azzal a feltétellel, ha a fejlődés során az egyik cél nem a másik rovására teljesül.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A válsághelyzetek új kiindulási lehetőséget is hozhatnak magukkal - mondta Kiss Péter kancelláriaminiszter az Ecostat és a Népszava közös rendezésében tartott konferencián. .jpg)
.jpg)
Jun Szogjol másodszor sem jelent meg a kihallgatásán. 
