Kétszer egy százalék: lehetőség van a pótlásra

Idén is lehetőség van arra, hogy a megfizetett személyi jövedelemadó meghatározott részéről rendelkezzünk. Kedvezményezettet két csoportból lehet választani, de mindegyikből csak egyet-egyet, azaz sem az egyik, sem a másik 1 százalék nem osztható meg, de nem is vonható össze. Aki már leadta bevallását, az május 20-áig akár utolóag is pótolhatja az ehhez szükséges nyilatkozatot.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény lehetőséget teremt arra, hogy adónk meghatározott részéről magunk rendelkezzünk, így a befizetett szja egy része az általunk megjelölt civil és/vagy egyházi kedvezményezettekhez, költségvetési előirányzatokhoz kerülhet. A rendelkezéshez nyilatkozatot kell kitölteni, a rendelkezés ugyanakkor nem kötelező.  Mindenki jogosult az adójának meghatározott részéről rendelkezni, aki személyi jövedelemadó-bevallást,  vagy egyszerűsített bevallást ad, illetve adókötelezettségét munkáltatói adómegállapítás útján teljesíti, így ez a jog megilleti az egyéni vállalkozókat és az őstermelőket is, feltéve, hogy az egyéb feltételeknek megfelelnek.

Egyházak részére még 0 forint fizetendő adó esetén is érdemes rendelkezni, mivel az egyházak – az 1 százalékon túli – állami finanszírozása nem a felajánlott összeg nagysága, hanem a rendelkező magánszemélyek száma alapján történik - hívja fel rá a figyelmet az APEH információs füzete. Egyebekben az adóhatóság az utalást csak akkor teljesíti, ha annak összege a 100 forintot meghaladja. 

Az 1 százalék alapja az összevont adóalap kedvezményekkel, továbbá az önkéntes pénztári nyilatkozat és a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat szerinti utalásokkal csökkentett része akkor, ha ezt az összeget a magánszemély határidőre megfizette. A különadózó jövedelmek (mint például az ingatlanértékesítésből, árfolyamnyereségből származó jövedelem) nem tartoznak az összevont adóalapba, így ezen jövedelmek utáni adóról nem is lehet rendelkezni.

Tavaly 1,69 millió érvényes felajánlás érkezett valamilyen civil szervezet számára, míg összesen 4,6 millióan nyújtottak be szja-bevallást. Az adatokból az derül ki: minél magasabb valakinek a jövedelme és adója, annál felelősségteljesebben gondolkodik annak felhasználásával kapcsolatban. Részletek>>

Kedvezményezettet két csoportból lehet választani, de mindegyikből csak egyet-egyet, azaz sem az egyik, sem a másik 1 százalék nem osztható meg, de nem is vonható össze - hangsúlyozza az adóhatóság. Ha valamelyik csoportból nem választ az adózó kedvezményezettet, akkor csak egy rendelkező nyilatkozatot kell leadni, mert az egyik 1 százalék nem irányítható át a másik csoportban lévő kedvezményezettek javára. Az azonos körből választott két kedvezményezett javára tett rendelkező nyilatkozat mindegyike érvénytelen.

A kedvezményezettek egyik csoportjába a civil kedvezményezettek tartoznak. Ide tartoznak a közhasznú tevékenységet folytató társadalmi szervezetek, alapítványok és közalapítványok. Ugyancsak ebben a körben lehet rendelkező nyilatkozatot adni többek közt a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Állami Operaház, vagy az Országos Széchényi Könyvtár számára. A rendelkezéshez a magánszemélynek a szervezetek adószámára van szüksége. A kedvezményezettek másik csoportjába az egyházi kedvezményezettek tartoznak. Ebbe a csoportba tartoznak a bejegyzett és az adóhatóság által technikai számmal ellátott egyházak, továbbá az Országgyűlés által az adott évre meghatározott kiemelt költségvetési előirányzatok. A rendelkező nyilatkozaton az egyházi kedvezményezett technikai számát kell feltüntetni.

A rendelkező nyilatkozat a bevallási nyomtatvány részét képezi, így aki adóbevallást vagy egyszerűsített bevallást ad, a nyomtatvány megfelelő oldalának kitöltésével rendelkezhet. Arra is van lehetőség, hogy a korábbi évekből megszokott módon a bevallással vagy egyszerűsített bevallással együtt, egy lezárt borítékban juttassa el a magánszemély a rendelkező nyilatkozatát az adóhatósághoz. Ebben az esetben a nyilatkozatokon csak a kedvezményezett adószámát, illetve technikai számát kell feltüntetni, azokat pedig egy borítékba helyezni. A borítékot le kell ragasztani és rá kell írni legalább a magánszemély adóazonosító jelét. A borítékot a bevallásához kell csatolni és a bevallási borítékban az adóhatósághoz eljuttatni.

Az APEH friss tájékoztatását a támogatásban részesült civil kedvezményezettek nevéről, adószámáról, székhelyéről, a 2009. évi állampolgári rendelkezések együttes összegéről, valamint az érvényesen rendelkezők számáról ITT olvashatja.

Azon magánszemélyek esetében, akik bevallásadási kötelezettségüknek munkáltatói adómegállapítás útján tesznek eleget, a rendelkező nyilatkozatot tartalmazó borítékot a munkáltatónak legkésőbb május 10-én adhatják át. A május 10-e után átadott borítékokat a munkáltató nem köteles átvenni. A munkáltató a lezárt borítékokat sértetlenül, legkésőbb május 20-áig adja át az adóhatóságnak. A rendelkező nyilatkozat a bevallástól függetlenül is eljuttatható az adóhatósághoz: amennyiben tehát a magánszemély bevallásakor nem rendelkezett, lehetősége van arra, hogy május 20-áig a rendelkező nyilatkozatokat egy lezárt, adóazonosító jelével ellátott borítékban juttassa el az adóhatósághoz.

Az is előfordulhat, hogy az 1 százalék összege a bevallás benyújtása, vagy az 1 százalék kiutalása után is változik. Abban az esetben, ha a magánszemély összevont adóalapjának adója nő, – akár az adóhatóság által lefolytatott ellenőrzés alapján, akár a magánszemély által benyújtott önellenőrzés következtében – akkor felajánlott 1 százalék összege is arányosan emelkedik. Ezt a pótlólagos összeget az adóhatóság akkor utalja át a kedvezményezettnek, ha  növekedés legkésőbb a rendelkezés évét követő év július 31. napjáig megtörténik és a legalább 1000 forintot kitevő többlet megfizetésre került.

Ugyanakkor, ha az 1 százalék alapja csökken, a rendelkezéssel érintett összeg nagysága szintén kevesebb lesz. Ez gyakorlatilag azt eredményezi, hogy a magánszemély olyan adó meghatározott részét ajánlotta fel, amelyet nem fizetett meg. Ilyenkor nem a kedvezményezettől kérik vissza a többlet befizetést, hanem abban az esetben, ha az 1 százalék összege a módosítás miatt legalább 1000 forinttal csökken, akkor a ténylegesen kiutalt összeg és a módosított adatok szerint megállapított 1 százalék különbözetét az adózónak kell megfizetnie.

Jóváírja az APEH a különadó-előleget
Alig adóznak az őstermelők
Cégmérleg: így bünteti az APEH a feledékenységet
Hétvégén is mehetünk az okmányirodába
Az APEH feketelistája: milliárdosok klubja
A keveset adózók sajnálják az 1 százalékot?
Bevallott forintok: mire mozdul az APEH?

Privátbankár