A tervezetben vannak táblázatok a magyarországi egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek felsorolására, de ezeket még nem töltötték ki. Ilyenek az Országgyűlés által elismert további vallási közösségek, valamint a Jelentős közcélú tevékenységet ellátó egyházak, amelyek a kormánnyal megállapodást köthetnek című táblázatok.
A munkaanyag hét kritériumot fogalmaz meg általában véve az egyházakkal szemben, ha ezeknek megfelelnek, a Fővárosi Bíróságon bejegyzik őket: a szervezet elsődlegesen vallási tevékenységet végez; tanításának lényegét tartalmazó hitvallással és rítussal rendelkezik; legalább 20 éve honos Magyarországon; legalább ezer természetes személy tagja van; az alapszabályát, létesítő okiratát, belső törvényét, szervezeti és működési szabályzatát vagy azoknak megfelelő más szabályzatot elfogadta; a szervezet az ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztotta; tagjai nyilatkoznak arról, hogy az általuk létrehozott szervezet tevékenysége nem ellentétes az alaptörvénnyel, jogszabályba nem ütközik, valamint nem sérti más jogait és szabadságát.
A koncepció szerint a bíróság legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított hatvan napon belül köteles dönteni a nyilvántartásba vételről vagy a kérelem elutasításáról. Elutasítás esetén a kérelem egy éven belül ismételten nem terjeszthető elő. Az elsőfokú határozattal szembeni jogorvoslat elbírálására a Fővárosi Ítélőtábla jogosult. Az egyházak nyilvántartásba vett adatainak változását be kell jelenteni a változástól számított 15 napon belül. A bíróság az egyházi nyilvántartás adatairól évente adatot szolgáltat az egyházakkal való kapcsolattartásért felelős miniszternek.
1 százalék
Az átmeneti rendelkezések között szerepel, hogy azok az eddigi egyházak, amelyek a fenti kritériumoknak nem tudnak eleget tenni, vallási tevékenységet is végző egyesületté alakulnak át, ezzel civil szervezeteknek tekintendők a továbbiakban, így a civil szervezeteknek felajánlható személyi jövedelem egy százalékára jogosultak lesznek, feltéve, hogy "a civil szervezetekre vonatkozó törvény által támasztott feltételeket 2012. június 30-ig teljesítik".
A gondolat-, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogi státusáról címet viselő törvénytervezet preambulumában szerepel: az Országgyűlés elismeri "a hazai vallási sokszínűséget és a történelmi hagyományokkal rendelkező vallási türelmet, amely Magyarország történelmében mindig meghatározó szerepet játszott".
A gondolat-, a lelkiismereti és vallásszabadság joga című fejezetben szerepel, hogy ez a jog megillet minden természetes személyt, illetve "a gondolat, a lelkiismereti és vallásszabadság jogának gyakorlását az oktatási, egészségügyi, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben ellátott, valamint a büntetés-végrehajtási intézetben fogva tartott számára egyéni és közösségi szinten is lehetővé kell tenni", csakúgy, mint a rendészeti és honvédelmi szervezeteknél szolgálatban állók számára is.
Ezt az alapjogot "csak törvényben meghatározott, olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban a közbiztonság, a közrend, a közegészség vagy az erkölcsök, illetőleg mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükségesek". A munkaanyag leszögezi: nem tekinthető vallási tevékenységnek az adatkezelési, a politikai és érdekérvényesítő, a pszichikai vagy parapszichikai, a gyógyító és a gazdasági-vállalkozási tevékenység, továbbá önmagában a nevelési, oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális, sport, illetve állat-, környezet- és természetvédelmi tevékenység sem.
Adó- és egyéb kedvezmények
A tervezet pontosan definiálja a vallási tevékenység, az egyház, az egyházi jogi személy, a származtatott egyházi szervezet, az egyházi intézmény, a vallási tevékenységet is végző egyesület, a közcélú tevékenység, a gazdasági-vállalkozási tevékenység, valamint az egyházi személy fogalmát. Külön kitér a koncepció arra, hogy "Magyarországon az állam az egyházak irányítására, felügyeletére szervet nem hozhat létre".
Az egyházak működéséről szóló rész kiemeli: az egyházak közcélú tevékenységének finanszírozása az állami, önkormányzati intézményekkel azonos mértékben történik; az egyházak adókedvezményben és azzal egy tekintet alá eső más kedvezményekben részesíthetők; az egyházak költségvetési támogatása felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék látja el; az egyházak és az egyházi személyek fokozott szabálysértési- és büntetőjogi védelemben részesíthetők; az egyház elnevezése, jelképrendszere, szertartásrendje, valamint közismerten használt neve fokozott jogvédelemben részesül; az egyház saját ünnepnapjának megtartására jogosult.
Arról is szól a munkaanyag, hogy az egyház jogutód nélküli megszűnése esetén vagyona - a hitelezők követeléseinek kielégítése után - a magyar állam tulajdonába kerül, és közcélra kell fordítani.
MTI
Az új egyházi törvény munkaanyaga kilenc egyházat nevesít külön, mint amelyek Magyarország történelmében és kultúrájában folyamatosan jelentős szerepet játszanak
Helikopterről próbálták megfékezni a lángokat.

