Öt év alatt 150 kisvállalat részesülhet a gazdaságpolitikai szempontokból fontos szektorokba befektetni kívánó Széchenyi Tőkebefektetési Alap forrásaiból
Mintegy másfélszáz kisvállalat részesülhet a gazdaságpolitikai szempontokból fontos szektorokba befektetni kívánó Széchenyi Tőkebefektetési Alap forrásaiból a következő öt év során. A hazai kis- és középvállalati szektor helyzetét vizsgáló felmérések szerint egyértelműen hiánypótló szerepű alap már a nyár folyamán kampányt indít azon vállalatok felkutatására, amelyek érdemesek a közvetlen tőkeoldali támogatásra.
Az alap kezelőjének ígérete szerint elsősorban nem csak a sztáriparágak nagy növekedési potenciállal kecsegtető üstököseit keresik, hanem azokat a vállalkozásokat, melyek célzott tőkejuttatás révén növekedési pályára való visszaterelése mellett gazdaságpolitikai érvek is szólnak.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából piaci hiányelemzés készült, hogy feltárják és elemezzék a magyarországi kis- és középvállalkozások tőkefinanszírozásának helyzetét. Az elemzés eredménye szerint rés mutatkozik a Magyarországon működő, több éves múltra visszatekintő kis- és középvállalkozások tőkeigénye, valamint a rendelkezésre álló tőkekínálat között. Ezeknek a vállalkozásoknak a növekedési és munkahely-teremtési képességének helyreállítása kulcsfontosságú feladat a jövőre nézve.
Magyarország első angyal-befektetői tőkealapjáról itt olvashat.
A hazai vállalkozásoknak a specifikus finanszírozási igénye tette szükségessé egy új tőkebefektetési kezdeményezés megszületését. Az Új Széchenyi Terv ezért rendelkezik a Széchenyi Tőkebefektetési Alap (egykori munkanevén: Regionális Tőkebefektetési Alap) létrehozásáról, és annak a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. általi menedzseléséről.
Az Alap célja, hogy minimálisan 100.000 maximálisan 500.000 euró értékű tőkebefektetést hajtson végre, adott esetben további, a juttatott tőkéhez képest maximum 25 százalékot kitevő kölcsönnel is megfejelve. Az alap részesedése az így támogatott vállalatban 25 és 50 százalék között optimális. A részesedés megszerzését követően az Alap pénzügyi befektetőként működik, azaz döntésekben való részvétele elsősorban az Alap által adott tőke (és kölcsön) célkitűzéseknek megfelelő felhasználása ellenőrzésére, illetve a tervezett kilépés feltételeinek biztosítására korlátozódik.
Az alapkezelőről:
a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. a Magyar Állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság, tulajdonosi jogait a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség gyakorolja. Az alapkezelő feladata a Regionális Operatív Programok keretéből felállított Széchenyi Tőkebefektetési Alap 14 milliárd forintos forrásának eljuttatása a magyar KKV-szektor felé, meghatározott időtartamra szóló tőkebefektetés formájában. Az alapkezelő 2015 végéig 120-150 projekt lebonyolítását célozza meg.
Az alapkezelő célul tűzte ki, hogy a rendelkezésére álló forrást az ország 7 régiójában egyenletesen fektesse be, 120 és 150 közötti projektet indítva 2015 végéig. Befektetési politikájának célpontjai olyan vállalatok, amelyek számottevő piaci pozícióval rendelkeznek, a tőkejuttatás révén termék-, kapacitás-, vagy piacfejlesztés valósul meg, ami megrendelésekkel is alátámasztható. Fontos, hogy az adott vállalkozás jelentős foglalkoztató legyen az adott településen, vagy kistérségben, 2 évnél régebb óta folytasson tevékenységet, gazdálkodása legyen rendezett. A befektetési kihelyezésekre javaslatot tevő alapkezelő fontos szempontként tartja számon a tőkejuttatás révén potenciálisan tovagyűrűző gazdaságpolitikai hatásokat is.
„Az alap nem titkoltan egy gazdaságpolitikai eszköz: a tőkejuttatás sikerét nem kizárólag az adott részesedés magas megtérülésével mérjük, hanem a közvetett multiplikatív előnyöket is el kell érjük.” – mondta Csuhaj V. Imre, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. igazgatóságának elnöke. „Tevékenységünk ugyanakkor jól integrálódik az egyéb piaci finanszírozási formák közé, keressük az együttműködést más forrásokkal is, hiszen az alap célja, hogy idővel visszaterelje az önálló gazdálkodás és forrásszerzés terepére a vállalkozásokat.”
Míg ezek a vállalkozások alapvető fontosságú gazdasági és foglalkoztatási szerepet töltenek be közvetlen környezetükben, viszonylag alacsony a növekedési potenciáljuk, alultőkésítettek, életkoruk és az iparág, amelyben működnek, gyakorlatilag elérhetetlenné teszi számukra a kockázati tőke bevonását, vagy a kereskedelmi bankokon keresztül elérhető hitelből történő finanszírozás lehetőségét. Az e körbe tartozó vállalkozások nagyrészt családi tulajdonban vannak, melyek hosszútávra tervezik tulajdonrészük megtartását.
Forrás: The Global Competitiveness Report 2010-2011, World Economic Forum
A gazdasági világválság nyomás alá helyezte a kereskedelmi bankok likviditását is. A bankok erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy csökkentsék kitettségüket, kiváltképp az olyan szektorokban, amelyeket legsúlyosabban érintett a válság. Míg a KKV-k teljes hitelállománya 2008 végén 4.142 milliárd forint volt, addig 2009. december 31-ére ez az állomány 9%-os csökkenéssel 3.753 milliárdra esett vissza – állapítja meg a tanulmány. A KKV-k helyzetének romlását jól tükrözi az is, hogy a felszámolások száma rendre kétszámjegyű mértékben növekedett az elmúlt években.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Öt év alatt 150 kisvállalat részesülhet a gazdaságpolitikai szempontokból fontos szektorokba befektetni kívánó Széchenyi Tőkebefektetési Alap forrásaiból 
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
