Kiszálló tulajdonosok: családban marad?

Mivel a hazai törvényi szabályozások nem kedveznek a családi vállalkozásoknak, az esetleges tulajdonosváltás vagy az öröklés kérdése komoly problémát jelent a jelenleg még sikeresen működő társaságokra nézve. Bár a kisvállalkozások esetében nem jelent olyan komoly kockázatot az öröklés vagy a vállalat értékesítésének kérdése, ugyanakkor egy 500 millió – 10 milliárd árbevétel közötti családi vállalkozás esetében már komoly megfontolást igényel a döntés.

 „A döntés adott élethelyzettől, a szubjektív céloktól és a cég adottságaitól egyaránt függ. A leköszönő vezető rábízhatja a menedzsmentre, átörökítheti vállalkozását a gyerekei részére illetve akár értékesítheti is azt. A lényeg minden esetben a tudatos vagyontervezés.” – mondja Nagy Boldizsár a BNP Paribas ügyvezető igazgatója. „Számos nemzetközi példa áll rendelkezésre, hogy hogyan lehet mindenki számára előnyösen rendezni az új viszonyokat, úgy, hogy a vezetőváltás ténye ne legyen negatív hatással a cég működésére” – teszi hozzá a szakember.

Ha egy vállalkozó úgy dönt, hogy családon belül örökíti tovább vállalkozását, akkor ma már az - új kormány tervezett intézkedésének köszönhetően – várhatóan örökösödési illetékfizetési kötelezettség nélkül teheti ezt. Ez a változás könnyebbséget jelenhet, hiszen enélkül akár 40 százalékos illetékfizetési kötelezettséggel kellene számolni. Egy nagy értékű részesedés öröklése esetén az örökös nem feltétlenül rendelkezett elegendő készpénzállománnyal, így a közteher teljesítése érdekében az örökösnek vagyont kellett kivonnia a cégből, vagy akár annak értékesítésére is kényszerülhetett.

Sok esetben azonban nem egyértelmű a leendő vezető személye vagy, ha éppen az, akkor sem biztos, hogy az a személy az adott időben készen áll a vállalat átvételére. Az ilyen esetekben lehet megoldás a külföldön már sok helyen alkalmazott bizalmi vagyonkezelés intézménye. „A bizalmi vagyonkezelő feladata az elkülönült vagyontömeg kezelése a vagyonrendelő vagy más kedvezményezett javára. Felelősségének jogköre pontosan behatárolható, biztosítékokkal korlátozható. Bár ez a vagyontervezési, vagyonvédelmi forma külföldön népszerű megoldás, hazai alkalmazásához az új Ptk. általános szabályain túl egyrészt tulajdonosi szemléletváltásra, másrészt pontos háttérszabályokra lesz szükség.” – mondja dr. Szűcs Bálint az RSM DTM Hungary partnere.

A vállalat továbbörökítése nem minden esetben alkalmazható – ha nincs megfelelő jelölt, vagy a vállalat értékének pénzre váltása a cél -, ekkor lehet megoldás az értékesítés. A magyarországi vállalatok mérete, mutatói regionális, olykor nemzetközi szinten is érdekesek, így esetenként külföldi tulajdonosok is szóba jönnek lehetséges vevőkként. Kardinális kérdés azonban az adott vállalat piaci értékének pontos meghatározása, ami megfelelő szakértelem hiányában akár komoly dilemmát is okozhat, vagy a túlbecsülés miatt lehetetlenné teheti magát az értékesítést. „Az emocionálisan érintett tulajdonos gyakran túlbecsüli a vállalat értékét. Jelen helyzetben a két éve még reálisnak tűnő értékesítési árak, ma már irreálisnak mondhatók, s csak 3-5 év után kapaszkodhat fel a cégérték e tervezett ár közelébe. Az ilyen esetek elkerülésére megoldás jelent a szektort ismerő tanácsadó véleményének kikérése, aki egyfajta értékbecslőként meghatározza az adott vállalat piaci értékét.” – mondja a BNP Paribas vezetője.

Mi van akkor, ha a tulajdonos nem szeretné a válság miatt csökkent áron értékesíteni vállalkozását, de nem is akar tovább dolgozni benne? „A bizalmi vagyonkezelés intézménye nem csak kiskorú örökös esetén lenne alkalmazható. Egy megfelelően felkészült vagyonkezelő személye éppen a jogosultságainak és feladatainak köszönhetően alkalmas lehetne arra is, hogy a leköszönő vezetőtől szakértő módon átvegye akár egy egész vállalat irányítását is egészen addig, amíg a piaci környezet kedvez az értékesítésnek. Ez idő alatt a vállalkozásból származó nyereség a kedvezményezettek javára lenne fordítható és az ár alatti értékesítés is elkerülhető.” – teszi hozzá dr. Szűcs Bálint.

A bizalmi vagyonkezelés jogintézményét a 2009-ben elfogadott új Ptk. vezette volna be és 2011. január 1-jétől lépett volna életbe. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor a jogszabály sajátos, két lépésben történő hatályba lépését a jogbiztonság követelményének sérelme miatt alkotmányellenesnek minősítette, így 2010. május 1-jén a törvény részben sem lépett életbe. Így végeredményben az új kormányon múlik, hogy valójában lehet-e majd számolni a bizalmi vagyonkezelés intézményével, és ha igen, mikor. Addig pedig maradnak az eddig alkalmazott eszközök és lehetőségek.

Privátbankár