Az elmúlt 10 év legfontosabb döntésére készül a tőzsde: kiszervezze-e egyik legfontosabb tevékenységét Bécsbe? A Buda-Cash, a Concorde, az Equilor, az Erste Befektetési Zrt és az ING szerint a veszély forrása a BÉT fő tulajdonosa, a bécsi tőzsde (WBAG) által Budapesten bevezetni tervezett kereskedési rendszer, amely a jelenlegi mellett nemcsak felesleges többletterhet jelent a szolgáltatóknak, de lehetővé teszi azt is, hogy a hazai piacot külföldi cégek lepjék el. Az alkalmi szövetségbe tömörült tőzsdei szolgáltatók szerint ezzel veszélybe sodorják a magyar tőkepiac jövőjét és a hazai munkahelyeket is.
A magyar tőzsde "védelmében" egy új kezdeményezést is indítottak a Facebookon a tőzsdei szolgáltatók "Együtt a magyar tőzsdéért" néven. |
A BÉT szeptember 6-i közgyűlésén készül dönteni a XETRA kereskedési rendszer bevezetéséről, amely párhuzamosan működne a jelenleg is használt MMTS rendszerrel. A szolgáltatók most azt kérik: a döntést halasszák el december 31-ig. A legfőbb kifogás, hogy a két kereskedelmi rendszer egyidejű működtetése fölösleges többletköltségekkel járna, és lehetővé tenné a külföldi szereplők akadálytalan jelenlétét a magyar piacon.
Pál Árpád, a Concorde Értékpapír Zrt. vezérigazgatója elmondta: két éve ugyanebben az ügyben már sikerült jobb belátásra bírni a döntéshozókat, tehát az ügy nem újkeletű. Ami viszont új, hogy eddig még nem látott módon a konkurens brókercégek fogtak össze a cél érdekében. Szécsényi Bálint, az Equilor Befektetési Zrt. vezérigazgatója kiemelte: a példátlan összefogást jól jelképezi, hogy a két hete az ügyben a tőzsdének írt levelet 12 piaci szereplő képviselője írta alá.
Pál Árpád elmondta: a kereskedési rendszerek párhuzamos üzemeltetése a bécsi tőzsde érdekei mellett a külföldi, már XETRA rendszert használó szereplők érdekeit szolgálja. 28 új külföldi tőzsdetag érkezhet a tőzsdére, akik sem különadó, sem más más formában nem járulnak hozzá a magyar költségvetés bevételeihez, szemben a hazai szolgáltatókkal. Ráadásul az Ausztriában működő kereskedési rendszer a legdrágább az egész Európai Unióban - mondta el a BÉT korábbi vezérigazgatója.
Pál Árpád a szeptember 6-i rendkívüli BÉT-közgyűlésen lebonyolítandó szavazás módját is furcsának tartja: az egyhangú döntés helyett egyszerű többséggel, faxon leadott szavazatok alapján születhet meg az elmúlt 10 év legjelentősebbnek tartott tőzsdei döntése.
Tölgyesi Péter, Szécsényi Bálint, Pál Árpád és Katona Zsolt
A befektetési szolgáltatók szerint a XETRA tervezett bevezetésének időpontja rendkívül szerencsétlen. Katona Zsolt, az ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepének ügyvezető igazgatója, a BÉT FB korábbi elnöke elmondta: a globális válság miatt a hazai brókercégek, bankok forgalma - és árbevétele - jelentősen lecsökkent, a banki különadó tovább rontja az érintett cégek egyenlegét.A szolgáltatók szerint a XETRA és az MMTS párhuzamos üzemeltetése jelentősen drágábbá és bonyolultabbá teszi a magyar tőzsdetagok működését. Ez szakmailag nem indokolt, hozzáadott értéket nem, csak plusz beruházási és működési költségeket eredményez a szereplőknek, így semmi értelme.
Emellett hónapok óta ismert, hogy a Deutsche Börse és a NYSE-EURONEXT egyesülésével a világ legnagyobb tőzsdéje jön létre, miután hónapokon belül kiderül, hogy mely kereskedési rendszer lesz a jövőben alkalmazandó. A szolgáltatók szerint az egyesülés miatt valószínű, hogy a bevezetni kívánt XETRA rendszert akár két év múlva, 2013 végén újra le kell cserélni, emiatt a BÉT tulajdonosai által erőltetett döntés értelmetlen.
Tölgyesi Péter, a Buda-Cash Brókerház Zrt. vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet: nincs piaci konszenzus a szeptember 6-i döntéssel kapcsolatban, a piaci szereplők nem állnak egyöntetűen a döntés mellé - ezt azért fontos hangsúlyozni, mert korábban is előfordult, hogy az illetékeseket rosszul tájékoztatták a szereplők véleményéről a XETRA bevezetésével kapcsolatban, a jelenlegi igazgatósági anyagban is az áll, hogy a bevezetés mellett konszenzus alakult ki a piacon.
Privátbankár - Gáspár András