Külföldi befektetők Magyarországon: a tőke jön, a nyereség megy

A Nemzetgazdasági Minisztérium Külgazdaságért Felelős Államtitkárságának összefoglalója szerint a magyar gazdaság 1990 óta végbement sikeres szerkezeti átalakulásában meghatározó szerepet játszottak a külföldi közvetlen tőkebefektetések. A külföldi közvetlen tőkebefektetések folyamatos beáramlása döntően járult (és járul) hozzá a termelékenység növekedéséhez, a technológiai modernizációhoz, az egészséges növekedési szerkezethez szükséges exportkapacitások létrehozásához és új munkahelyek teremtéséhez; emellett a (nem adóssággeneráló) működőtőkebeáramlásnak meghatározó szerepe van a külső finanszírozásban.

A külföldi közvetlen tőkebefektetések magyarországi állománya 2011 első negyedévének végén meghaladta a 71,7 milliárd eurót; ebből 64,1 milliárd eurót tett ki a részvény, egyéb részesedés és újra befektetett jövedelem formájú befektetések állománya, 7,6 milliárdot pedig az egyéb tőke állománya. A 7 180 eurós egy főre eső magyarországi állomány – Csehország után – a második legmagasabb a közép-európai térségben. Szlovákia az elmúlt években felzárkózott, Lengyelország és Románia lemaradása azonban továbbra is jelentős.

A Magyarországon végrehajtott külföldi közvetlen tőkebefektetések állományának legnagyobb része (15 milliárd euró, 21,9%) Németországból származik. Meghatározó szerepe van még Hollandiának (12,3 milliárd euró, 17,9%), Ausztriának (9,3 milliárd euró, 13,6%), Luxemburgnak (4,6 milliárd euró, 6,7%), Franciaországnak (3,5 milliárd euró, 5,1%) és az USA-nak (2,9 milliárd euró, 4,2%). Összességében a közvetlen tőkebefektetések állományának 70 százaléka származik az Európai Unióból.

A külföldi befektetések állományának kétharmada a szolgáltató ágazatokhoz kötődik. A feldolgozóiparban a befektetések 24,7 százaléka található. A szolgáltató ágazatok állománya, illetve részaránya nőtt, míg a feldolgozóiparé csökkent 2008 végéhez képest.

A 2000-2009-es adatok szerint az éves külföldi közvetlen tőkebefektetések átlagos értéke 3,7 milliárd eurót tett ki. 2010-ben a beáramlás egyenlege 1 795 millió euró volt, ami 301 millióval magasabb az egy évvel korábbinál, de így is 1995 óta a második legalacsonyabb volt. A nem adóssággeneráló beáramláson belül a részvényformájú befektetések egyenlege 2 333 millió euró (az előző évinél 4,1 milliárddal kedvezőbb) volt, míg az újra befektetett jövedelemé 570 millió euró (az előző évinél 407 millióval nagyobb, de így is 1996 óta a második legalacsonyabb) volt.

A részvény és egyéb részesedés drasztikus egyenlegjavulása, illetve a 2009. évi negatív egyenlege egy 2009. évi, egyedi, több mint 4 milliárd euró értékű tranzakciósorozatnak köszönhető, amelynek keretében a részvénytőke kivonásával párhuzamosan hasonló összegű egyéb tőkét (tulajdonosi hitelt) vont be a külföldi tulajdonos. Az újrabefektetett jövedelem – amely a (korrigált) adózott eredmény és a megszavazott osztalék különbsége – 2009-2010. évi kedvezőtlen alakulása annak köszönhető, hogy a külföldi tulajdonú vállalatok nyeresége jóval nagyobb mértékben csökkent 2008-2009-ben az előző évhez képest, mint az általuk megszavazott osztalék összege.

Az adóssággeneráló egyéb tőkemozgások egyenlege -1108 millió euró volt. A minden eddiginél kedvezőtlenebb egyenleg döntően annak köszönhető, hogy az anyavállalatok által a leányvállatoknak nyújtott tulajdonosi hitelek összege 2,9 milliárd euróval elmaradt a leányok által az anyáknak visszafizetett hitelek összegétől.

2011 első negyedévében a beáramlás egyenlege -34 millió euró volt, ami az eddigi legkedvezőtlenebb első negyedévi adat. A minden eddiginél kedvezőtlenebb egyenleg kialakulásában meghatározó szerepe van a kereskedelmi hitelek -952 millió eurós, illetve a tulajdonosi hitelek -886 millió eurós egyenlegének. Az elszámolási, illetve a cash-pool-számlák egyenlege ugyanakkor 442 millió eurós beáramlást mutatott az első negyedévben.

2004 óta figyelhető meg az a tendencia, hogy a külföldi befektetők a Magyarországon megtermelt nyereség korábbiaknál nagyobb részét utalják külföldre osztalékként, aminek folyományaként a korábbi magas (jóval 50% feletti) újrabefektetési hányad (az újra befektetett jövedelem és az adózott eredmény hányadosa) fokozatosan csökkent. A folyamat 2009-ben érte el a mélypontját, amikor az újra befektetett jövedelem 1995 óta a legalacsonyabb, mindössze 163 millió euró volt, és az újrabefektetési hányad 4,5 százalék volt; 2010-ben ugyanakkor már relatíve pozitív elmozdulás volt tapasztalható.

A legnagyobb értékű (1 068 millió euró) részvény és egyéb részesedés formájú (nettó) külföldi közvetlen tőkebefektetés 2010-ben Hollandiából érkezett Magyarországra. A második legnagyobb befektető Németország (452 millió euró), a harmadik pedig Ausztria (448 millió euró) volt. A luxemburgi befektetők ugyanakkor bruttó 792 millió euró befektetésének (ami túlnyomórészt vélhetően a BorsodChemet tulajdonló holdingcégben történt, közvetve kínai tulajdonszerzésnek köszönhető) és bruttó 1 345 millió euró kivonásának (ami részben vélhetően a nagy értékű holland beáramlással van összefüggésben, mivel ugyanabban az ágazatban volt megfigyelhető a nagy összegű bruttó be-, illetve kiáramlás) eredőjeként nettó 552 millió eurót vontak ki.

2010-ben a feldolgozóiparba összesen nettó 536 millió euró értékű, míg a szolgáltató ágazatokba 1 610 millió euró részvénytőke áramlott. 2011 első negyedévében a feldolgozóiparba összesen nettó 31 millió euró értékű, míg a szolgáltató ágazatokba 536 millió euró részvénytőke érkezett.

Az UNCTAD adatai szerint 2010-ben 5 százalékkal, 1 244 milliárd dollárra nőtt a globális közvetlen tőkebefektetések értéke, de 15 százalékkal így is elmaradt a válság előtti 2005- 2007-es időszak átlagától.  Amennyiben nem érik újabb sokkok a világgazdaságot, 2012-ben 1 700 milliárdra, 2013-ban pedig 1 900 milliárdra bővülhet a globális működőtőke-áramlás, megközelítve a 2007-es rekordszintet.

A visegrádi országokba és Romániába irányuló beáramlás 2010-ben összességében 2 százalékkal nőtt az előző évhez képest.

A visegrádi országokba és Romániába irányuló beáramlás 2011 első negyedévében összességében 27 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Magyarországon – a 2010. első negyedévi 466 millió eurós beáramlással szemben – nettó tőkekivonás volt megfigyelhető.

2011-ben az államtitkárság várakozásai szerint – egyedi, nagy értékű tranzakciók (pl. Mol-részvények állami megvásárlása) nélkül – a teljes magyarországi közvetlen tőkebefektetés 3 milliárd euró körül lehet. Középtávon évi átlag 4 milliárd euró értékű teljes magyarországi közvetlen tőkebefektetést várnak, amely összeget nagyban befolyásolhatják az egyedi nagy értékű tranzakciók, mind pozitív, mind negatív irányban.

Privátbankár