Az első félévben a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. 11,44 milliárd forint saját lakáskölcsön kihelyezésével a teljes – forint és deviza alapú – lakáshitel piacból 11,9 százalékos részesedést ért el, a tavalyi első féléves 3,9 százalékos arány után. Ezen belül a forint alapú hitelkihelyezéseket vizsgálva – tekintve, hogy a Fundamenta kizárólag forint alapú hiteleket nyújt – a június végi piaci részesedés 12,3 százalékra emelkedett a tavaly ezen időszak végén mért 7 százalékról. Ez az eddigi legjobb saját lakáshitel folyósítási eredmény a Fundamenta történetében.
A fenti saját és a partnerbankoknak közvetített hitelekkel együtt a teljes lakáshitel piac 14 százaléka, míg a kizárólag forint alapú piaci szegmens 14,5 százaléka köthető a Fundamenta hitelezési és hitelértékesítési tevékenységéhez. Ezzel a piacon továbbra is az egyik legfontosabb lakásfinanszírozó szervezet a Társaság.
Dr. Gergely Károly elnök-vezérigazgató elmondta, hogy 2011 végére mintegy 34 milliárd forint saját lakáskölcsön folyósítást tervezi a Fundamenta, amellyel várhatóan 17-18 százalék piaci részesedést ér el.
Javult a minőség mutató
A társaság lakásszámla-szerződésből megközelítőleg a tavalyi mennyiséget kötötte az első hat hónapban, amely szerződéses összegben emelkedett az elmúlt év azonos időszakához képest.
A tartósan nehéz gazdasági helyzet ellenére az elmúlt években magas maradt, sőt javult a Megtakarítási Minőség Mutató (MMM), amely azt jelzi, hogy az élő szerződésekre vállalt megtakarítás mekkora hányadát fizették be az ügyfelek.
Mindez azt bizonyítja, hogy a lakossági megtakarításokon belül prioritást élvez a lakáscélra spórolás. Az MNB statisztikájából kiderül, hogy miközben a bankrendszer szintjén a lakossági lekötött betétállomány 2009. november óta tartó csökkenése – bár kisebb ütemben – tovább folyik, addig ezen belül a 2 éven túli lekötésű – forint alapú – állományrész az egyetlen, amelynek gyarapodása ettől az időponttól is töretlen maradt. A 2 évnél hosszabb lekötésű állomány jelentős része a két lakástakarékpénztár kezelésében van.
Kiemelkedő félév volt a Fundamenta számára
A Fundamenta eddigi legjobb eredményét érte el 2011. I. félévében. Bankadó nélkül június végén 2,85 milliárd forint volt az üzleti eredmény, szemben a 2010-es 2,38 milliárd forinttal. (A korrekcióra a tényleges összehasonítás érdekében van szükség, miután a 2010-es I. féléves számokban még nem jelent meg a bankadó, míg 2010 II. félévében már igen, de akkor a teljes tavalyi összeg, így az év végi adatok már bankadóval együtt is összehasonlíthatóak lesznek.). Az adózás előtti eredmény 2011. I. félévében ezzel együtt is 2,24 milliárd forint lett.
A gazdaságnak is jót tesz az előtakarékosság?
A lakáselőtakarékosság egyre nagyobb térnyerése és a lakáskasszák hitelezésének bővülése mind fiskális, mind reálgazdasági szempontból számos előnnyel jár.
Megtakarítási szempontból elmondható, hogy minden 1 forint állami támogatás megmozgat 3,3 forint lakossági megtakarítást. Amennyiben a hitelt nem kéri az ügyfél, még abban az esetben is 1 állami forint révén 4,3-4,5 forint összeg áramlik a reálgazdaságba a megtakarítási időszak végén, a kiutalást követően. (Az ÁSZ egy korábbi vizsgálata is megállapítja, hogy: „A szerződő ügyfelek az Ltp.-n keresztül kifizetett, állami támogatások összegének átlag 4-5-szörösét fordítják lakáscélra.”)
Ugyanakkor, amennyiben hitelt is vesz fel az ügyfél – s ez ma már egyre jellemzőbb –, úgy minden 1 forint állami támogatás révén 10,3-11 forint (szerződéses összeg) kerül a hazai építő- és építőanyag-iparba a kiutalás után. Ezt követően az esetek 90%-ában a lakáscélú felhasználás igazolása a kifizetést követő 90 napon belül megtörténik, így a lejáró szerződésekből a pénz gyorsan bejut a reálgazdaság vérkeringésébe.
A szerződések közel 75 százaléka gyakorlatilag azonnal ÁFA bevételt generáló beruházásokra fordítódik (felújítás, építés), és ennek döntő része, mintegy 65 százaléka 90 napon belül ÁFA fizetési kötelezettséget indukál.
Az ÁFA tartalom a Fundamenta számításai szerint a teljes megtakarítás felvétele esetén egy 4 év 1 hónapos megtakarítási idejű módozat esetén 260 369 forint, így az állami támogatás közvetlen megtérülése 0,89-szeres. Amennyiben az ügyfél lakáskölcsönt is igényel a megtakarítás, az állami támogatás, valamint a kapott kamatok mellé, vagy a szerződéses összeggel megegyező áthidaló, illetve azonnali áthidaló kölcsönt vesz fel, úgy a teljes szerződéses összeg közvetlen gazdaságba áramlása révén az állami támogatás ÁFA oldali megtérülése 2,19-szeres, mivel a számlával igazolt kiadások általános forgalmi adó tartalma mintegy 644 000 forint lesz.
Ugyanakkor áttételesen addicionális SZJA-, TB- és illetékbevételek is keletkeznek a szerződéses összeg folyósítását követően. A Fundamenta számításai szerint így ÁFA, munkajárulék és illeték vonalon akár az állami támogatás 6-szorosa is megtérülhet a lakástakarék szerződések felhasználása során. Így az államot nem hogy veszteség nem éri, de fiskális többletbevételt is termel a lakásszámlák támogatása révén, hiszen kötelező tételesen, számlával igazolni a felhasználást.
A tényleges hatás azonban ennél is jelentősebb, tekintettel arra, hogy az állami kiadások multiplikatív hatása révén a lakáselőtakarékoskodás támogatása növeli a gazdaságban az egyensúlyi jövedelmet. Erősíti az építőipari kapacitások fokozottabb igénybevételét, így konjunktúra élénkítő-, valamint munkanélküliség-csökkentő hatású.
Kiemelten fontos az öngondoskodás
Az Állami Számvevőszék egy korábbi, a lakástámogatási rendszer hatékonyságának ellenőrzéséről szóló jelentésében megállapítja, hogy a lakástakarékpénztáraknál kezelt nagy mennyiségű lakásszámla szerződés jelzi, hogy – a lakáscél eléréséhez fűződő – lakossági öngondoskodás fejlődésében a lakástakarékpénztári rendszer a megalakulása óta eltelt időszakban jelentős szerephez jutott, továbbá más forrásokkal együtt szerepe volt a magyarországi lakásvagyon értékmegőrzésében.
A jelentés rámutat arra is, hogy a lakástakarékok zárt, finanszírozási körforgáson alapuló rendszerben alacsony fix hitelkamatlábakat alkalmaznak és a társaságoknál végzett felügyeleti ellenőrzések a vizsgált időszakban nem tártak fel az állami támogatások közvetítésére és a működésre vonatkozóan kiemelt kockázati tényezőt.
Privátbankár
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
