Lassuló növekedés: mi húzhatja ki a gazdaságot a gödörből?

Magyarország növekedési üteme az elmúlt időszakban lassulni kezdett, ez elsősorban a gazdasági válságnak is köszönhető. Ha azonban az egész régiót vizsgáljuk, akkor meg kell állapítani, hogy nem csak a válság hatása érződik: strukturális problémák is állnak a háttérben. Míg nálunk az 1 százalékot sem érte el a GDP növekedési üteme, addig Szlovákiában a 10 százalékot is meghaladta.

A gazdaság növekedési ütemével kapcsolatban egy valami biztosan kijelenthető, az, hogy nincs rá egyértelmű recept. A tapasztalati tények mindazonáltal azt bizonyítják, hogy a növekedés és némely makroökonómiai változó erőteljesen összefügg egymással.

Elméleti kutatások szerint a gazdasági növekedési ütemére  a technológiai haladás, a beruházási ráta, a fejlett intézményrendszer,  a népesség növekedési üteme és a humán tőke fejlettsége is pozitív hatást gyakorol.

Technológiai fejlődés

Technológiai haladás, fejlettség alatt a kutatás fejlesztésre fordított kiadásokat, a hatékony berendezéseket, gépeket, gyártósorokat lehet érteni. Mindezek az eszközök hosszú távon képesek növelni egy gazdaság termelékenységét, és a termelés növekedési ütemét is. Ahhoz, azonban, hogy a már fejlett technológia ki tudja fejteni áldásos hatását elengedhetetlen a hozzáértő szakemberek alkalmazása, képzése. A technológiai fejlettség szempontjából vannak fejlesztő és átvevő országok; Magyarországot sok esetben az átvevő országok közé sorolják. Új technológia kifejlesztése rendkívül tőke- és költségigényes feladat, miközben a már kipróbált és bevált technika átvétele kevésbé terheli meg a vállalatok büdzséjét.

Magyarország a régión belül kutatás fejlesztésre fordított kiadások tekintetében a középmezőnyben helyezkedik el. Átlagban a K+F-re fordított összegek a GDP 0,8-1 százaléka körül ingadoztak.

Fejlődni – de miből?

A műszaki, technológiai fejlődéshez szorosan kapcsolódik a beruházások nagysága. Beruházások nélkül nem érhető el műszaki fejlődés, ami nélkül nincs gazdasági növekedés. Amennyiben egy gazdaság belső források igénybevételével kívánja a beruházásokat megvalósítani, akkor a megtakarításokat kell igénybe vennie. A megtakarítások három forrásból érkezhetnek, a háztartásoktól, a vállalatoktól és az államtól. Abban az esetben ha a GDP arányos megtakarítás növekvő irányú, akkor lehetséges a gazdasági növekedés elérése.  Magyarországon azonban a bruttó megtakarítások értéke a régión belül alacsonynak mondható.

A háztartások megtakarításainak nagy arányú növekedését erőteljesen hátráltatja a devizahitelek növekvő törlesztőrészlete. Azok a háztartások, amelyek nem szembesülnek a svájci frank okozta nehézségekkel, a jelenlegi helyzetben nem növelik a fogyasztásukat, helyette inkább vésztartalékokat képeznek. A megtakarításokkal kapcsolatos magatartást jól tükrözi, hogy a háztartások mihez fognak kezdeni a készhez kapott magánnyugdíjpénztári reálhozamokkal. A megkérdezetteknek csupán egynegyede számol hosszú távú megtakarítással, a megtakarítási lehetőségek közül a legpreferáltabb a folyószámla és a lekötött betét. Részletek>>

A gazdasági növekedéshez elengedhetetlen beruházások nem csak belső forrásokból valósulhatnak meg, igénybe lehet venni hiteleket, vagy külföldi tőkeberuházásokat. A hiedelemmel ellentétben azonban a külföldi közvetlen beruházások nagysága nem szolgálja a gazdaság hosszú távú növekedését, legalábbis nem minden esetben. A külföldi beruházások egy idő után már nem serkentik a gazdasági növekedést, ugyanis a beruházók a profitot kiviszik az országból, a megtermelt jövedelmüknek egyre kisebb hányadát fektetik be az adott országban. Az ilyen típusú beruházások csak átmenetileg növelik a gazdaság teljesítőképességét, egészen addig, amíg az évi nettó működőtőke-behozatal nem haladja meg a hazautalt profit összegét. A Magyarországon előállított jövedelem egyre nagyobb részét utalják haza az anyavállalatok, és csak csekély hányadát fektetik be újra.

A hatékony technológia önmagában nem jelenti a növekedés motorját, elengedhetetlen feltétel még hozzá a képzett munkaerő is. A humán tőkébe történő beruházás ugyanolyan fontos tényező, mint a fizikai tőke bővítése. A képzett munkaerő nagyobb hatékonyságra képes, így növelhető a teljesítmény hosszú távon is növelhető, végeredményben a magasan képzett munkavállalók vonzzák a fejlett technológiát.

Népesség és munkaerő

A megfelelő képzettségű munkaerő biztosítása az állam feladatkörébe tartozik, neki kell biztosítania a magas színvonalú oktatást. Azonban hiába lesznek a munkavállalóink magasan képzettek, hogyha az alacsony fizetés miatt külföldre vándorolnak és a külföldi gazdaság profitál a képességeikből. Ebben az esetben az állam által az oktatásukra fordított kiadás ablakon kidobott pénznek minősül, és a kivándorlók által létrejövő gazdasági növekedés más országban fog lecsapódni. Erre a mai magyarországi helyzet kitűnő példával szolgál,-: rezidensek, szakmunkások vándorolnak Németországba, Angliába magasabb bérek miatt - az „agyelszívás” jelensége elsősorban Kelet-Európát érinti. Az eredmény alapján Magyarország versenyképességét, és azon túlmenően növekedési lehetőségeit ez a jelenség jelentős mértékben hátráltatja.

Gyenge, de pozitív kapcsolat figyelhető meg a hosszú távú népességnövekedés és a gazdaság növekedési üteme között. A gyarapodó népességszám képes a gazdaság fejlett humántőke iránti igényét biztosítani. Magyarország esetében a legfrissebb népmozgalmi adatok alapján azonban a lélekszám drasztikusan csökken. A halálozások száma az 1980-as évektől kezdődően meghaladta a születések számát. Egy ideig emelkedett a népességszám a bevándorlóknak köszönhetően, mára azonban 10 milliónál kevesebben vagyunk.

A gazdasági növekedés tekintetében az intézményrendszer szerepe sem elhanyagolható tényező. Az intézményrendszer hat a megtakarítások nagyságára és a beruházások hatékonyságára. Intézményrendszer alatt azokat a szabályokat, mechanizmusokat, értékrendet értjük, amelyek biztosítják az egyének, vállalatok számára a törvények betartását.

Az elméleti lehetőségek Magyarországon rendre gyakorlati akadályokba ütköznek, a gazdaság növekedését több tényező is  hátráltatja. Akadály elsősorban a megtakarítások kedvezőtlen aránya, ami miatt a beruházások nagy része külső hitelfelvétel nélkül nem tud megvalósulni. Jelentős problémákat okozhat a jövőben a szakemberek nagyarányú elvándorlása, amely hosszú távon fejti majd ki kedvezőtlen hatását. A külföldről érkező közvetlen tőkebefektetések is csak rövid-távon képesek növekedést generálni. Elméleti alapokon a megoldást a belső forrásból történő innovatív beruházások jelenthetnék. 

Privátbankár - Nagy Zsófia