A kolontári iszapömlés után 11 nappal a belga kutatók mintákat vettek az iszapból és fertőzetlen talajokból. Ezek különböző arányú keverékeibe árpamagoncokat ültettek. Ezek hosszúsága végül mintegy 25 százalékkal maradt el a normál talajon növekvő kontrollpéldányokétól, ami azonban elsősorban a pH-értékre és a magas nátriumtartalomra vezethető vissza - állítják a kutatók.
Az iszapban lévő fémek nem voltak mérgező hatással a növényekre, felszívódásukért nyilvánvalóan elsősorban a nátronlúg volt a felelős. A lúgos kémhatású iszap gipsz hozzáadásával semlegesíthető. A talaj vízzel való többszöri elárasztása is csökkenti a fémek felszívódását a növényekbe. Mindazonáltal a szennyezett talajon termesztett növények összetételét még néhány éven át ajánlatos lesz megvizsgálni - figyelmeztetnek a leuveni egyetem kutatói.
MTI