A kolontári iszapömlés után 11 nappal a belga kutatók mintákat vettek az iszapból és fertőzetlen talajokból. Ezek különböző arányú keverékeibe árpamagoncokat ültettek. Ezek hosszúsága végül mintegy 25 százalékkal maradt el a normál talajon növekvő kontrollpéldányokétól, ami azonban elsősorban a pH-értékre és a magas nátriumtartalomra vezethető vissza - állítják a kutatók.
Az iszapban lévő fémek nem voltak mérgező hatással a növényekre, felszívódásukért nyilvánvalóan elsősorban a nátronlúg volt a felelős. A lúgos kémhatású iszap gipsz hozzáadásával semlegesíthető. A talaj vízzel való többszöri elárasztása is csökkenti a fémek felszívódását a növényekbe. Mindazonáltal a szennyezett talajon termesztett növények összetételét még néhány éven át ajánlatos lesz megvizsgálni - figyelmeztetnek a leuveni egyetem kutatói.
MTI
Belga kutatók szerint nem jelent leküzdhetetlen akadályt a környékbeli gazdák számára az alumíniumüzem zagytárolójából kiömlött és a környező vidéket elárasztó vörösiszap
Az Egyesült Államok csaknem kéttucatnyi olajszállító tankhajót juttatott ki a Hormuzi-szoroson keresztül Irán tudta nélkül.

A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
Új korszak a magyar alternatív befektetéseknél, lebomlanak a falak a lakosság előtt – Klasszis Podcast





