Ingatlanpiaci ökölszabály, hogy egy-egy új kereskedelmi fejlesztés környékén gyalog öt perces sétára elérhető terület tekinthető az épület hatókörének. Az ebbe a 2-300 méteres sugarú körbe eső ingatlanok, üzletek és a tágabb környezet számíthatnak arra, hogy az új beruházás számukra is fejlődést, fellendülést hozhat.
„Jó példa erre a Bukarest központjában található Unini tér, ahol az Unirea áruház rekonstrukcióját követően nemzetközi divatcégek, mint a Zara vagy a H&M költöztek az ingatlanba. Ezt követően gombamód szaporodtak és újultak meg a kiskereskedelmi egységek a tér környékén. Olyan luxusmárkák nyitották meg üzleteiket, mint a Gucci, az Ermenegildo Zegna, az Emporio Armani, vagy a MaxMara” – mondta Vincze Anna, az ABLON Group beruházásában épülő Europeum Bevásárlóközpont center menedzsere. „Az, hogy az Unini tér és környéke ma az egyik legkedveltebb bevásárló hely a bukarestiek számára, az Unirea áruház felújítására vezethető vissza.”
Némiképp hasonló, de inkább az irodapiaci fejlesztéseknek köszönheti fejlődését a prágai Karlin kerület azonos nevű tere. Egy 2002-es árvizet követően a területen több ház összedőlt, és jónéhány megrongálódott. A helyreállítással együtt természetesen több fejlesztés is elindult, és a Karlin téren elsőként jelentek meg irodaházak: a Rubin, a Zarkon, valamint az ABLON fejlesztésében felépülő Meteor irodaház komplexum. A fejlesztések befejeztével a Karlin tér vált egyértelműen a kerület, sőt a városrész gazdasági központjává.
Példáért persze nem feltétlenül kell külföldre utazni. A Blaha Lujza téri Europeum is hasonló szerepet tölthet be a környék életében a fejlesztők vágya szerint. A bevásárlóközpont funkciójából és elhelyezkedéséből fakadóan, a környező épületekben található szolgáltató intézményekkel, a várhatóan megélénkülő kiskereskedelmi egységek beköltözésével együtt a tér, és a környező utcák, mint egy nagy bevásárlóközpont működhetnek majd.
A fejlődés első jele, hogy tisztábbá, rendezettebbé válik az épület közvetlen környezete. Majd következő lépésként a környékbeli üzletek tapasztalhatnak forgalomnövekedést. Ez viszonylag gyorsabban láthatóvá váló folyamat, azonban a környékbeli épületeket és ezek értékét is érintő fejlődés több, akár öt évet is igénybe vehet. A Blaha Lujza tér esetében azonban mindez akár gyorsabban is végbemehet, hiszen a téren összefutó közlekedési csomópontban naponta 300 ezer ember halad át, ez pedig akár két-három plázának is elegendő vásárlót jelenthet, mondta el az ABLON szakértője.
„Reményeink szerint a jövőben az Europeum hatására a Rákóczi út egy része visszanyeri a korábban elfoglalt kiskereskedelmi státuszát, de komoly szerepet tölthet be a kerület városrész rehabilitációs terveiben is” – emelte ki Vincze Anna.
A Rákóczi úton ma sorra találunk üres irodákat és főleg üzlethelyiségeket. A nagy autóforgalom is közrejátszik abban, hogy sok üzlet végül leköltözött innen. Az előző városvezetés pár éve felvetette, hogy egy forgalmi sávot átadnának kávézóknak, kiskereskedelmi egységeknek, elválasztva az autóforgalomtól. Az ötletből nem lett semmi, és a mai napig nemigen sikerült visszacsábítani a kereskedőket a Rákóczi útra, sem pedig a Kossuth Lajos utcára.
Privátbankár