Magdolna-völgy: jogsértő lett volna a községgé nyilvánítás
A sajtófőnök annak kapcsán reagált, hogy szerdán a Magdolna-völgy és környéke önállósulását előkészítő bizottság közleményében azt írta: a bizottság az alkotmány rendelkezéseivel ellentétesnek tartja a köztársasági elnök Magdolna-völgy Piliscsabától való leválásának kérdésében hozott döntését, "és az Alkotmánybírósághoz fordulás lehetőségét vizsgálja". Véleményük szerint az alkotmány alapján az államfő döntéséhez "az illetékes miniszternek az ellenjegyzése szükséges". Mint Tóth János, a bizottság elnöke leírta, álláspontjuk szerint az előterjesztő minisztérium javaslata alapján kellett volna, hogy a köztársasági elnök meghozza döntését, "jelen kérdésben mérlegelési lehetősége nincs".
Az Alkotmánybíróság a kinevezésekkel kapcsolatban többször kifejtette: a köztársasági elnöknek meg kell tagadnia az előterjesztés aláírását, ha azt észleli, hogy a teljesítéshez megkívánt jogi feltételek nem állnak fent - emlékeztetett a sajtófőnök.
Wéber Ferenc hozzátette, ezt a szabályt alkalmazni kell a községgé alakítás hatáskörének gyakorlása során is. A határozat aláírásának megtagadásához ellenjegyzés nem szükséges, az a köztársasági elnök önálló politikai döntése - jegyezte meg.
A Köztársaság Elnöki Hivatal múlt hét csütörtökön tájékoztatta arról az MTI-t, hogy Sólyom László köztársasági elnök nem nyilvánította községgé a Pest megyei, jelenleg Piliscsabához tartozó Magdolna-völgyet, ahol tavaly érvényes és eredményes népszavazáson döntöttek a településrész önállósodása mellett.
Sólyom a kiigazításról: mi lesz a rombolás vége?
Sólyom újra vétózott: nem lesz önálló Magdolna-völgy
MTI