Maguk alá vágnak-e politikusaink?

Listás, egyfordulós választási rendszerre tesz javaslatot a kormány, amelynek eredményeként 199 fős lenne a jövőben az országgyűlési képviselők létszáma. A kabinet csütörtökön a parlament elé terjesztette a választójogi törvényről  és az alkotmány módosítására tett javaslatait.

A kormány azt javasolja, hogy a jövőben az országgyűlési képviselők száma 199 fő legyen, szűnjön meg a jelenlegi kétszavazatos (pártlistás és egyéni képviselői), azaz vegyes rendszer. Az előterjesztés szerint a választópolgárok egy területi - fővárosi vagy megyei - pártlistára szavazhatnának, egyéni választókerületi jelöltre nem.

A törvénymódosítás rögzíti: a 199 országgyűlési képviselőből 176 képviselőt területi listákon választanának meg, 23-at pedig a töredékszavazatok arányában osztanának ki a pártok országos listái között.

Az 5%-os küszöb megmaradna
Területi listát az a párt állíthatna, amely megszerezte az adott területi választókerületben megszerezhető mandátumok számának ötszázszorosával megegyező számú választópolgár ajánlását. Az országos lista állításának szabályai és a közös lista állításának lehetősége megmaradna, megszűnne - az eddig soha nem használt - kapcsolt lista. Érvényben maradna a jelenlegi 5 százalékos parlamentbe jutási küszöb.

Az indoklásból kiderül, hogy az egyfordulós választási rendszer logikájának megfelelően, az országgyűlési egyéni választókerületek és az időközi választás megszűnésével összhangban a megszűnne az érvényességi, illetve eredményességi küszöb. A kormány számításai szerint a "kisebb parlament" évente 4 milliárd forintos megtakarítást jelentene, az egyfordulós választási rendszer pedig négyévente további 4,1 milliárd forinttal kisebb költséget.

MSZP-MDF-SZDSZ: mi a különbség?
A kabinet javaslata, az SZDSZ és az MDF szintén a "kisebb parlamentet" célzó, három változatban is benyújtott elképzelése közül az úgynevezett "B/1"-hez közelít leginkább. Ám míg annak alapján egyetlen országos listáról kerülhetnének be a képviselők a parlamentbe, a kormány tervei szerint megmaradnának a területi listák, és országos listát továbbra is az a párt állíthatna, amely legalább hét területi listával rendelkezik.

POLITICAL CAPITAL: A KORMÁNYTÖBBSÉG CSORBÁT SZENVED?

Politikai környezet

Az utóbbi hónapokban felerősödött a választási rendszer reformjának igénye, amelynek legfontosabb okai

1.    a választókerületek között kialakult, az egyenlő választójog elvét sértő súlyos aránytalanságok,
2.    a jelöltállítás körüli látványos visszaélések és botrányok, illetve
3.    a kisebb létszámú parlamentre vonatkozó demagóg ígéretlicit.

Az első két probléma – kellő politikai akarat megléte esetén – a jelenlegi választási rendszer működési mechanizmusai mellett is megoldható lenne, a minden párt által szorgalmazott kisebb létszámú parlament azonban a szisztéma átalakítását igényli. A képviselői létszám csökkentése népszerű politikai üzenet, de jelentős megtakarítást nem jelentene a költségvetés számára.

A témával kapcsolatos vita több pártot is korábbi koncepciójának felülvizsgálatára késztette: 2009. február 1-jén a miniszterelnök, március 3-án az SZDSZ és az MDF állt elő teljesen új reformjavaslatával, amelyek mind teljesítik a Fidesz és a KDNP által szorgalmazott – részleteiben továbbra is ismeretlen – 200 fős létszámkorlátot. A SZDSZ-MDF mostani javaslata három változatot is felkínál az MSZP és a Fidesz számára, mivel azonban a választási rendszer módosítása kétharmados parlamenti többséget igényel, az előkészítő háttértárgyalások nélkül kezdeményezett változtatások elsősorban taktikai célokat szolgálnak; tényleges politikai akarat a megegyezésre nem körvonalazódik.

Előnyök

1. A B1 és a B2 verzió szerint a választás folyamata, a szavazatok hasznosulása a jelenleginél átláthatóbb a választók számára.
2. A választási eredmény mindhárom esetben kiszámíthatóbb a politikai erők számára.
3. A B1 és a B2 verzió a választói akaratot jól tükröző, arányos képviseletet eredményez, az A1 verzió csak részben mutat ebbe az irányba.
4. Az A1 változat megtartja a jelenlegi rendszer legfőbb erényét, a kormányképes többség megteremtését.
5. Az ajánlószelvények megszüntetése mérsékelheti a jelöltállítással kapcsolatos visszaéléseket.
6. Az egyfordulós rendszernek köszönhetően alacsonyabbak a választás költségei.

Hátrányok

1. Az A1 verzió (egy szavazat dupla értékelése) nehezen érthető a választók számára. A vegyes rendszerekhez általában hozzátartozik a szavazatmegosztás-, de legalább a másodlagos preferencia kifejezésének lehetősége.
2. A B1 és a B2 verzió a jelenleginél nehezebben hozza létre a kormányképes többséget.
3. Az ötszázalékos küszöb fenntartásával és a jelöltállítás személyes jellegének megtartásával továbbra is magasak a politikai arénába való betörés költségei.
4. Az A1 verzió 100 ezer fős, az egyéni képviseletet megkérdőjelezhetően nagy létszámú egyéni választókerületekkel számol.

Új választási rendszer - fontos kritériumok

Egy új választási rendszerrel kapcsolatos legfontosabb elvárások

A Political Capital álláspontja szerint két alapvető probléma áll fenn a jelenlegi választási rendszer működési mechanizmusaival kapcsolatban, amelyek kiküszöbölése alapvető fontosságú:

(1) a választás folyamata, a szavazatok hasznosulása átláthatatlan a választók számára;

(2) a választási eredmény nehezen kalkulálható a politikai erők számára (a listás szavazatokhoz képest rendkívül aránytalan eredményt ugyanúgy produkálhat [pl.: 1990., 1994.], mint majdnem teljesen arányosat [pl.: 2006.]).

A Political Capital álláspontja szerint az SZDSZ és az MDF három javaslata a következő mértékben teljesíti ezeket a kritériumokat:

Undorodunk a politikától: csúsznak lefelé a pártok 
Gyurcsány előjött a farbával
MDF: egyfordulós, tisztán listás választást! 
"Új választási törvényt és új társadalmi szerződést!"
A kormány elzavarná a képviselők felét

MTI, Privátbankár