Magyar recept: átlagon felüli munkaért átlag alatti bér

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet már 50 éve segít a kormányoknak annak érdekében, hogy olyan gazdaságpolitikai intézkedéseket hozzanak meg, amelyek jobb életszínvonalat biztosítanak a polgároknak. Mióta az OECD megalakult a legnépszerűbb mérőszám a gazdasági és szociális fejlődés mérésére a GDP. Azonban a GDP, mint mérőszám számos olyan tényezőt nem vesz számításba, amelyek hatással vannak az emberek jólétére. Ilyen például a közbiztonság, a szabadidő, a jövedelem elosztás és a tiszta környezet. Az OECD már 10 éve dolgozik azon, hogy mérni lehessen a társadalmi fejlődést, ennek a kutatásnak az eredményeképpen hozta létre a Jobb Életért Indexét.

Átlag alatti a jövedelmünk és átlag felett dolgozunk

Magyarország az index tekintetében a vizsgált országok között közepesen teljesít, több kategória alapján az OECD átlag alatt vagy a körül helyezkedünk el. Annak ellenére, hogy a pénzzel nem tudunk boldogságot és elégedettséget vásárolni, mégis fontos szerepet tölt be a vizsgálatban, ugyanis általa vagyunk képesek magunknak magasabb életszínvonalat biztosítani. Magyarországon egy átlagos háztartás évi adózott jövedelme közel 14 ezer dollár volt 2008-ban, amely kevesebb mint az OECD átlag. 

A jövedelem vizsgálata mellett az index a háztartások vagyonát is figyelembe veszi. A vagyon vizsgálatakor nem az adózott jövedelmet, hanem az egyéb háztartások tulajdonában lévő jövedelmi forrásokat, mint például a részvényeket, betétek állományát, a megtakarításaikat veszik szemügyre, amelyből levonják a háztartások hiteleit. A magyar háztartások átlagos pénzügyi vagyona 11426  dollár, amely kifejezetten kevésnek számít az OECD átlag 36 ezer dollárhoz képest.

Magyarország esetében a munkaerőpiacon jóval kevesebb aktív korú munkavállaló van, mint a legtöbb tagállamban, a munkaképesek közül csupán csak 55 százalékuknak van állása, szemben az OECD átlag 65 százalékkal. A magyar emberek átlagosan 1989 órát dolgoznak egy évben, amely majdnem az egyik legmagasabb érték a vizsgált országok között. A helyzetet a hosszú távú munkanélküliség is súlyosbítja. Azoknak a munkanélkülieknek az aránya, akik már több, mint egy éve nem találnak állást 5,68 százalék, az egyik legmagasabb érték a tagországok közül.

A várható élettartamunk majdnem a legalacsonyabb

Magyarországnál a várható élettartamot tekintve egyedül Törökország teljesít rosszabbul. A várható élettartamot elsősorban az egészségügyi színvonal, az egy főre jutó egészségügyi kiadások nagysága jellemzi. 2008-ban az egészségügyre fordított kiadások nagysága a GDP 7,8 százalékát tették ki, ezzel szemben az OECD átlag 9 százalék. Az egy főre jutó egészségügyi kiadások terén is az átlag alatt teljesítettünk még úgy is, hogy 2000. év óta évi 4 százalékkal bővül az egészségügyre fordított kiadások nagysága.

Az összes egészségügyi kiadás 31 százalékát a gyógyszerekre fordított összegek teszik ki, ez az arány a legnagyobb az OECD országokban. A legnagyobb egészségügyi kockázatot a dohányzás és a túlsúly jelenti. A mindennap dohányzó felnőttek száma az 1994. évi 35,5 százalékról 2003-ra 30,4 százalékra csökkent, azonban még így is átlag feletti. Az elhízottak száma megegyezik az OECD átlaggal. A megkérdezettek közül arra a kérdésre, hogy jó-e az egészségi állapota, csupán csak a válaszadók 55 százaléka válaszolt pozitívan.

A magyarok a legboldogtalanabbak

Az élettel való elégedettség terén az utolsó helyen állunk a rangsorban még úgy is, hogy az utóbbi 10 évben folyamatosan nőtt a magyar emberek elégedettsége. A megkérdezetteknek mindössze 23 százaléka gondolja úgy, hogy az élete jó irányba halad, és mindössze 36 százalékuk vélekedik úgy, hogy 5 év múlva jobb helyzetben  lesz, mint ma. A magyaroknak csupán 65 százaléka gondolja azt, hogy egy nap alatt több pozitív hatás éri, mint negatív. Ezekkel az eredményekkel Magyarország a legboldogtalanabb ország az OECD országok között, miközben Dániában a legboldogabbak az emberek.

Közbiztonság terén Magyarország átlagosnak mondható, az embereknek csupán csak 26 százaléka nem érzi magát biztonságban sötétedés után. A gyilkosságok számát tekintve az átlag alatt vagyunk.

A munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtése elsősorban a családok, a szülők számra jelent kihívást. A sok munkában töltött órák száma gyengíti az egészségi állapotot, és növeli a stresszt, s ez Magyarországon kifejezetten igaz, mivel a magyarok által ledolgozott munkaórák száma az egyik legmagasabb a tagországok között. Minél többet dolgozunk, annál kevesebb időt tudnunk más tevékenységekre fordítani. Magyarországon az átlagemberek összesen 15,4 órát szánnak alvásra, evésre, szórakozásra és pihenésre, végeredményben munkán kívüli tevékenységre.

Az egy nőre jutó gyerekek száma Magyarországon 1,33, amely a harmadik legalacsonyabb érték a vizsgált országok között. Az alacsony gyerekszám kéz a kézben a jár a nők alacsony foglalkoztatottsági rátájával. Magyarország azoknak az országoknak az élvonalában van, akik nagy mértékben támogatják a családokat. 2007-ben a GDP 3,3 százalékát fordítottuk ilyen célra. Magyarország jelenleg adókedvezményben részesíti azokat a háztartásokat, ahol gyermek is van, ezzel támogatva a születésszám növelését. Más országok a születésszám növelése érdekében elsősorban az óvodai és a bölcsődei szolgáltatások színvonalát emelik, amellyel hatékonyabb tudják támogatni a szülőket.

Privátbankár - Nagy Zsófia