Már senki nem bízik az egészségügyben

Mind az orvosok, mind a lakosság véleménye romlott a hazai egészségügyről. Most már nem csak a következő egy év kilátásait ítélik meg borúlátóan, az előttünk álló öt évre sem várnak jelentős javulást a megkérdezettek. A GfK Hungária és a Szinapszis közös kutatása rámutat arra, hogy az elmúlt hónapokban minden vizsgált csoport úgy ítélte meg, hogy az előttünk álló tizenkét hónap nehézségeit követően öt éven belül javulni fog az egészségügy helyzete. A mostani eredmények ezzel szemben azt mutatják, hogy már a hosszabb távú javulásban sem bízik sem az orvosi kar, sem a lakosság.

A szakemberek és a lakosság egyaránt úgy vélik, hogy elsősorban tervek és ötletek vannak, a megvalósítást nem látják. Ezzel szemben a jelentős forráskivonást észlelnek, és attól tartanak, hogy ez tovább fog folytatódni. A lakosság az egészségügy helyzetének romlását tapasztalva egyre nagyobb mértékben gondolja úgy, hogy érdemes saját egészsége fenntartására és fejlesztésére az eddiginél több pénzt, energiát és időt fordítani. A most tapasztalt változásnak ez a társadalmilag pozitív hozadéka.

                              
                                         Egészségügyi bizalom index - háziorvosok és szakorvosok

„Az egészségüggyel kapcsolatos hírek közül most jóval több negatívat idéztek fel a megkérdezettek, mint pozitívat. A lakosság az olvasott és hallott intézkedéseknek leginkább a negatív következményeit látja. Így az intézmények régióba szervezése, a kórházak összevonása számukra azt jelenti, hogy sokkal többet kell utazni, bonyolultabb lesz magasabb szintű ellátáshoz jutni, és megnő a várakozási idő” – mondta dr. Lantos Zoltán, egészséggazdasági szakértő, a GfK HealthCare ügyfélkapcsolati igazgatója.

Az orvosok is főleg a negatívumokat említették a mostani megkérdezés során az elmúlt hetekben hallottak közül. Leginkább a pénzhiány következményei aggasztják őket, és tartanak attól is, hogy a jelentős gyógyszertámogatási megszorítások komoly negatív következményekkel fognak járni a betegellátásra is.

A pozitív változások között a betegutak jobb megtervezését említették a legtöbben az orvosok közül, valamint a kórházi ellátás racionalizálását. „Az orvosok legnagyobb része ma úgy látja, az egészségügyi rendszer legtöbb eleme rossz irányba változik.

Az alacsony bérek, a rossz munkakörülmények, a szakmai és emberi megbecsülés hiánya, a betegellátás növekvő nehézségei, a gyógyszergyári támogatások megszűnése, a nehezedő gyógyszerfelírás, a kórházak összevonása, a rezidensek, szakdolgozók elvándorlása mindegyike jelzi az egyre romló véleményeket” – említette Kertész Balázs, a Szinapszis ügyvezető igazgatója.