Matolcsy 250 milliárdos puffere nem is biztonsági tartalék?

A Figyelő információi szerint az első félévben a deficit meghaladhatja az egész évre várt hiány 150 százalékát. Sőt, a hetilap szerint a kabinet még az első két havi hiányra is nagyobb összeget várt, a végül 560 milliárd forintos hiány így is jócskán megdöbbentette az elemzőket. A lap úgy tudja, hogy a Matolcsy-féle biztonsági tartalékot is szándékosan iktatták az idei büdzsébe, anélkül ugyanis nem teljesülne idén sem a várt hiányszám.

A Figyelő információ szerint az első félévben a deficit meghaladhatja az egész évre várt hiány 150 százalékát. A kormány a második félévben befolyó különadóktól, a magánnyugdíj-pénztári pénzektől, valamint a zárolástól várja a hiánycél teljesülését.

Az idei többlet Brüsszeltől függ

Bizonyosnak tekinthető immár, hogy dacára a kormányzati erőfeszítéseknek, 2010-re nem jött össze a 3,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánycél. Ahogy arról a Privátbankár.hu is beszámolt, Varga Mihály, a miniszterelnökség államtitkára egy múlt heti konferencián 4,1–4,2 százalékról tett említést, néhány szakértő viszont ennél is magasabbra becsüli a tavalyi deficitet. "A balhét az önkormányzatok okozták, e szegmens hiánya úsztatta el az államháztartás egészét" - írja a napilap. Nagyjából hasonló folyamatra lehet számítani 2011-re vonatkozóan is. Azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy amennyiben az EU statisztikai hivatala, az Eurostat megengedi a magánnyugdíjpénztárakból származó vagyon idei költségvetési elszámolását, akkor akár 3–4 százalékos többlet is kialakulhat.

Nem az önkormányzatok a felelősek? Az önkormányzati kötvénykibocsátás kivizsgálását kezdeményezik a parlamentben a szocialista képviselők - erről az ellenzéki frakció jelen lévő tagjai szerdán döntöttek az MSZP szegedi részországgyűlésén. A vizsgálatot kezdeményező Botka László országgyűlési képviselő a plenáris ülés utáni sajtótájékoztatón azt mondta, a Fidesz kommunikációjában az elmúlt időszakban az önkormányzatok az államadóság növekedésének fő felelőseként jelentek meg. A magyar államadósság meghaladja a 20 ezer milliárd forintot, ebből csupán ezermilliárd forint, mintegy 5 százalék az önkormányzatok tartozása – közölte.

Korábban már a Privátbankár is írt arról, hogy a magánynugdíjpénztári kasszákból átirányított forintokat valószínűleg a kormány csak az idei évre tudja majd elszámolni, holott a Széll Kálmán Terv bejelentésekor azt a szaktárca az elkövetkező 3 évre "szétterítve" építette be a költségvetésbe, és a hiány lefaragásába.

Túl az önkormányzatokon, az idén 3 százalék alattira belőtt, eredményszemléletű, GDP-arányos államháztartási hiánycélhoz elengedhetetlen a központi költségvetésnél a 613 milliárdos pénzforgalmi deficit tartása. Az idei büdzsé tervezésekor, majd a törvényjavaslat nyilvánosságra hozatalakor a kormány részéről is hangsúlyozták, hogy óvatosan terveztek, s ezt akkor többé-kevésbé az elemzők, a piaci szereplők is elismerték.

A Matolcsy-féle tartalék: tudták, hogy szükség lesz rá?

Utóbb azonban kiderült, hiába a konzervatív tervezés, mégis ott tátong egy 250 milliárdos lyuk a büdzsében, amely a Figyelő értesülései szerint 60 milliárdos kiadási többletből és 190 milliárd forint várhatóan kieső bevételből jött volna össze. Ezzel muszáj volt valamit kezdeni, így a kormány kénytelen volt ekkora összeget zárolni a költségvetésből. A bevételi oldal két legdurvább tétele a társasági adó (tánya) és az áfa volt. A kabinet a Figyelő által megismert számításai alapján január végén úgy tűnt, előbbiből 84 milliárd, míg utóbbiból 61 milliárd forint bevételkiesés adódhat a költségvetési törvénybe betervezetthez képest.


Az első kéthavi hiány egyébként az elemzőket és a piaci szereplőket egyaránt megdöbbentette. A központi költségvetés és a tb-alapok önkormányzatok nélkül számolt deficitje január–februárban 560 milliárd forint, az éves előirányzat 81 százaléka lett. (Ugyanakkor a Figyelő által megismert kormányzati dokumentumok szerint ez még mindig alacsonyabb a minisztérium által előzetesen számított 600 milliárdnál.)
Ez úgy jött össze, hogy januárban a hiány 40 milliárddal meghaladta a tervezettet, míg februárban 80 milliárddal jobb lett a vártnál. Ami a hiány éves tervezett lefutását illeti, a szezonalitást a negyedéves áfa-visszaigénylések és például az államháztartási hiány után kifizetendő nagyobb kamatok, valamint a második félévtől a különadók beérkezése erősen befolyásolja - hívja fel rá a figyelmet a hetilap.

Privátbankár - Zsiborás Gergő