Köztük találjuk a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) is - írja az NGM -, amelynek egyébként különös felelőssége van a nemzetközi pénzügyi rendszer stabilitásának megteremtésében.
A Valutaalap részéről Magyarország esetében indokolt lenne némi szerénység, hiszen 2009 második félévében – a 2010. évi költségvetés készítésének idején – nem hívták fel a figyelmet arra, hogy a 2010-es költségvetés hamis számokra épül - fogalmaz meglehetősen keményen a szaktárca.
"Nem vették észre, vagy nem merték nyilvánosságra hozni azokat a tényeket, amelyek arra utaltak, hogy a bevételi oldalt felül, a kiadási oldalt pedig alultervezték. Az IMF 2009 második félévétől 2010 végéig ezzel a szakmai hibasorozattal nem nézett szembe" - fogalmaz a kommüniké.
Többlet és tartalék a 2011-es büdzsében Javaslatot tett Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy az idei költségvetésben a kormány hozzon létre egy 250 milliárd forintos stabilitási tartalékalapot. A javaslat ezért is érdekes, mert a magánnyugdíjpénztári forintok átirányítása miatt jövőre a központi költségvetés 4-6%-os (ESA szemléletű) többletet is felhalmozhat. |
Mindezek alapján az IMF részvényeseként azt várjuk el, hogy a Valutaalap 2010-es költségvetéssel kapcsolatban gyakoroljon önkritikát - szólítja fel a magyar fél a nemzetközi hitelezőt.
A 2010-es költségvetéssel kapcsolatban az IMF jelentése most azt állítja, hogy a tervezett 3,8 százalék helyett a 2010-es büdzsé hiánya 4 százalékos lehet. Ezt az állítást cáfolja az a január elején nyilvánosságra hozott adat, miszerint az államháztartás helyi önkormányzatok nélküli 2010 évi pénzforgalmi hiányának alakulása – 3,2 százalék. Így a kormányzati szektor uniós módszertan (ESA’95) szerinti hiánycélja ‑ a GDP 3,8 százaléka ‑ a várakozásoknak megfelelően teljesülni fog - fogalmaz az előbb Orbán Viktor, majd később a szaktárca által bejelentett 2010-es hiánycélról a minisztérium.
Az IMF továbbra sem bízik bennünk |
Az IMF a Költségvetési Tanács már bekövetkezett és a Monetáris Tanács várható átalakítását úgy állítja be, mintha a magyar kormány azok gyengítésére törekedne. Ezzel szemben a Költségvetési Tanács számára példátlanul széles jogkört ad azzal, hogy biztosítja számára a költségvetés előzetes hitelességi vizsgálatát - hívja fel rá a figyelmet az NGM. A Monetáris Tanács tagjainak kinevezését szabályozó törvénymódosítás pedig az Európai Uniós gyakorlathoz közelít, azzal, hogy a kormány az MNB vezetését ellátó Monetáris Tanács tagjainak megválasztását a Parlament jogává teszi.
Ugyanakkor egyetértünk azzal, hogy a 2013-14-es középtávú pénzügyi egyensúlyt strukturális reformokkal kell beállítani. Ezt célozza a magyar kormány február végén bejelentésre kerülő stabilitási programja is - ígya szaktárca.
Privátbankár - Zsiborás Gergő