A kormány vállalja, hogy jövőre kompenzálja a közszféra 13. havi járandóságának kiesését, és erre összesen 112 milliárd forintot különített el a költségvetésben - mondta Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára
A kormány vállalja, hogy jövőre kompenzálja a közszféra 13. havi járandóságának kiesését, és erre összesen 112 milliárd forintot különített el a költségvetésben. Erről Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára nyilatkozott az MTI-nek, miután megbeszélést folytatott a közszféra szakszervezeteivel.
Az államtitkár kifejtette: a kormány azt ajánlotta a szakszervezeteknek, hogy 140 ezer forintos fizetéshatárig mindenki megkapná a 13. havi illetmény helyett járó pótlékot. Csizmár Gábor szerint ezzel a közszféra dolgozói a 13. havi illetményüknek csupán az egyharmadától esnének el.
A szakszervezetek a mértékkel nem elégedettek, a pénz elosztásának módszerében azonban megegyeztünk - mondta Csizmár Gábor. A kompenzációs módszer a 13. havi nyugdíj átalakításához hasonló elven működne, azaz a kormány maximálná a közszféra 13. havi járandóságát.
A pótlék fix összege a mai számítások szerint11.500 forint lenne, ezt minden hónapban megkapnák a közszférában dolgozók. Mivel a mértékben nincs egyetértés a kormány és a szakszervezetek között, ez egyelőre csupán a mostani állapot - fogalmazott az államtitkár.
Kiemelte: a közszférában jövőre 13. havi bér nem lesz, de a kormány kompenzációs rendszer kialakítására tett javaslatot a tárgyalásokon, hogy dolgozóik többsége, elsősorban az alacsonyabb jövedelműek ne érezzék meg ezt a kiesést. A költségvetés fő számainak múlt keddi elfogadása a 13. havi járandóság pótlására igen, az intézményesített béremelésre viszont nem teremtett forrást - mondta Csizmár Gábor.
A 112 milliárdos forrás legnagyobb részét, 70 milliárd forintot a Miniszterelnöki Hivatal fejezete tartalmazza, 22 milliárd áll rendelkezésre az önkormányzati tárca költségvetésében, a többit pedig a Honvédelmi Minisztérium és az egészségbiztosítás fejezete tartalmazza.
Csizmár Gábor szerint jó lenne a szakszervezetekkel megegyezni a költségvetés december 15-i zárószavazásig. Leszögezte: a mértéket illetően már nincs mozgástér, az a számítás folyik, hogy ez mire lesz elegendő, hány embert érintene a teljes kompenzáció, hol húzzák meg az összeghatárt.
A kormány és a szakszervezetek jövő hétfőn egyeztetnek újból. Addig két szakmai egyeztetés is zajlik: egyrészt arról, miként monitorozzák közösen a közszféra 2009-es jövedelmi viszonyait, másrészt arról, hogy a közszféra foglalkoztatási biztonsága a jelenlegihez képest miként erősödhessen.
Intézményesen jövőre nem növekednek a bérek a közszférában, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne az érintetteknek keresetnövekedése - közölte az államtitkár. Kiemelte: az oktatásban a hátrányos helyzetű diákokkal foglalkozó osztályfőnökök pótléka benne van a költségvetésben, ahogyan tartalmazza a közszférában dolgozók automatikus, a ledolgozott évek után járó bérnövekedését is.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is a közszféra bérhelyzetéről írt hétfői blogbejegyzésében. Úgy fogalmazott: ha egy politikus azt mondja a választóinak, most nem áll módjában javaslatot tenni béremelésre a közszférában, nem azért teszi, mert nem tudná, hogy a mostani jövedelmek elég messze vannak attól, amit megérdemelnének. Azért teszi, mert belenéz az államkasszába, és látja, hogy a "brutális nemzetközi gazdasági válság körülményei között nem lesz az államnak annyi bevétele, hogy abból többet fizethessen" - fogalmazott a kormányfő. Emlékeztetett arra, hogy a versenyszférával szemben a közszféra továbbra is bizonyos védelmet nyújt a dolgozóknak. Ugyanakkor nem kifogásolható, hogy több jövedelmet szeretnének kapni, hiszen a szociális szakmában, az egészségügyben "átkozottul alacsonyak a bérek".
"Halljuk a hangját azoknak, akik tiltakoznak a béremelés és a 13. havi bér elmaradása miatt. Amit lehet, meg is fogunk tenni, különösen a legalacsonyabb jövedelműek védelme érdekében" - írta blogjában a miniszterelnök, anélkül, hogy további részleteket közölt volna erről.
Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke hétfői budapesti sajtótájékoztatóján trükközésnek és bűvészkedésnek nevezte a kompenzáció ötletét. Mint mondta, ehelyett a kormánynak a törvényben, megállapodásban vállalt kötelezettségeit kell betartani.
Nem félmegoldásokat kell produkálni. A 13. havi jövedelem egy bonyolult rendszer egyik eleme, és azt meg kell adni a közszférában dolgozóknak - jelentette ki a Fidesz alelnöke, aki szerint "álhivatkozás", hogy a költségvetés nem biztosít fedezetet erre, mert a büdzsé arra biztosít fedezetet, amire a kormány akarja. "Ha megtalálják a felét, akkor nyilván megvan a másik fele is" - jegyezte meg.
Hangsúlyozta, hogy nem a közszférában dolgozók idézték elő a válságot, éppen ezért nem rajtuk kell elverni a port. Arra is kitért, hogy felborulhat a szociális egyensúly, ha továbbra is reálbércsökkenéssel kell számolniuk a közszférában dolgozóknak. A fideszes politikus azt javasolta a kormánynak, hogy válassza a válságkezelés európai módját, és ne megszorításokban gondolkodjon, hanem keresletélénkítésben, beruházás-ösztönzésben és adócsökkentésben.
A szakszervezetek nem fogadják el az ajánlatot - elkezdik szervezni a sztrájkot
Nem vezetett eredményre a hétfői, zárt ajtók mögötti tárgyalás a szakszervezetek és a kormány között; a kormány ajánlatát a szakszervezetek nem tartották elfogadhatónak - közölte a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének az elnöke. Kónya Péter késő délután közölte: elkezdik az ágazati sztrájkok szervezését.
Kónya Péter elmondta, a kormány Csizmár Gábor államtitkár által tolmácsolt új ajánlatának a lényege, hogy a közszférában dolgozók a 13. havi bér helyett körülbelül kétheti kompenzációt kapnának. A legalacsonyabb keresetűeknek ez gyakorlatilag a 13. havi bér teljes kompenzációját jelentené, míg a magasabb keresetűeknél ez "alacsonyabb százalékot" jelentene. Közölte, a szakszervezeti oldal elfogadhatatlannak tartotta az ajánlatot.
Elmondta, a rendvédelmiek számára tárgyalási alapot csak az jelenthet, ha törvényes járandóságaikat teljes egészében megkapják. Eszerint a 13. havi illetményt teljes egészében meg akarják kapni, továbbá a jövő évi bérekben a várható 4-5 százalékos infláció kompenzálását is kérik.
Kónya Péter a rendvédelmiek nevében ugyanakkor azt is közölte: tudomásul veszik a válsághelyzetet, és bár a 2007-es megállapodásban reálbér-növekedést irányoztak elő, lemondanak a reálbér-növekedésről. Ez azonban nem jelenti azt, hogy el tudnák fogadni a reálbér csökkentését - fűzte hozzá. Közölte, a kormánnyal legközelebb jövő hétfőn ülnek le tárgyalni.
Jelezte ugyanakkor, hogy Draskovics Tibor rendészeti miniszter ígérete alapján a fegyveres és rendvédelmi dolgozók képviseletében rövidesen tárgyalóasztalhoz ülnek. Mint mondta, tartják magukat a közszolgálati sztrájkbizottság tárgyalásaihoz, de megnézik, hogy az érintett szaktárcánál "milyen lehetőségeik vannak".
Szombaton mintegy 30 szakszervezet csatlakozott ahhoz a demonstrációhoz, amelyet a kormány közszférát érintő, tervezett megszorító intézkedései ellen Budapesten tartottak a Kossuth téren.
Kónya Péter késő délután, a 23 ágazati szakszervezetet tömörítő Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság ülését követően elmondta: amennyiben a kormánnyal folytatott tárgyalások nem vezetnek eredményre, a testület jövő hétfői ülésén eldöntik, hogy milyen időtartamú sztrájkokat hirdessenek meg január 12-ére. Ágazatonként változik, hogy milyen időtartamút lehet vállalni, ezek felmérése most folyik - jegyezte meg.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A kormány vállalja, hogy jövőre kompenzálja a közszféra 13. havi járandóságának kiesését, és erre összesen 112 milliárd forintot különített el a költségvetésben - mondta Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára .jpg)
.jpg)
A Scotland Yard kizárta a terrortámadás lehetőségét. 
