Megszorítások: nem elég beszélni róla

Egy megalapozott költségvetési csomag bemutatásával egyidejűleg a kormány végre a befektetők érdekeit is figyelembe veheti - vélik. Ez az elemzés szerint rendkívül fontos lenne 2010 kiábrándító második féléve után, melynek során a pénzügyi piacokkal való kommunikáció hiánya és a szokatlan, ellentmondásos állami intézkedések leminősítésekhez, a kötvények és az ország pénznemének komoly gyengüléséhez vezettek. Természetesen a kormánynak elsősorban nem a befektetők kedvét kell keresnie, hanem az a fontos, hogy csökkentse a magyar államkötvények kockázati prémiumát. Ezzel támogatná a forintot, és végeredményben lehetővé tenné a magánszféra számára, hogy olcsóbban juthasson hitelekhez - hívják fel rá a figyelmet.

Minél később, annál jobban fáj majd

A fentebb említett intézkedések nélkül az államháztartási hiány már 2013-ra jóval meghaladná a GDP 3 százalékát, mivel addigra minden „különadó” lejár, és bevezetik a társasági adó általános csökkentését. Ez minden valószínűség szerint a magyar államadósság újbóli növekedését idézné elő, ráadásul a deficit kedvezőtlen alakulására válaszképpen felszökne a magyar államkötvények kockázati prémiuma is. Az elemzés szerint a piaci kamatlábak növekedése a gazdasági növekedés és a munkaerőpiac alakulása szempontjából egyaránt hátrányos lenne, hasonlóan a 2005 és 2007 közötti állapothoz, amely – amint azt most már tudjuk – csak előfutára volt az utána bekövetkező nehézségeknek. Az elemzés kitér arra is, hogy mivel ilyen helyzetben a gazdaság elégtelen növekedést produkálna, minden későbbi megszorításnak sokkal mélyebbre kell majd hatolnia, azaz az emberek sokkal inkább megsínylenék.

A kiadáscsökkentés jó út

A kormány képviselőitől az elmúlt hónapban kapott tájékoztatás szerint a megszorító program közel kétharmada a kiadások csökkentéséről fog szólni, amely többek között  a gyógyszerek és tömegközlekedés támogatását, az államigazgatás költségeit és a foglalkoztatási alapnak nyújtott támogatásokat is érinteni fogja.

Ez jó irányt jelez, hiszen az állami kiadások GDP-hez viszonyított nagy aránya magas adózási határrátát igényel, hogy a deficit alacsonyan tartható legyen. A magas adó azonban több szempontból is hátrányosan érinti a gazdaságot, ugyanis növeli a vállalkozások működési költségeit, így visszafogja a beruházási kedvet és a foglalkoztatást ebben a szektorban - emelik ki.

Az elemzés szerint ártanak  tehát a munkaerőpiacnak, márpedig egyértelmű, hogy Magyarországnak több munkahelyet kellene teremtenie. A foglalkoztatási mutató az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban, ami arra utal, hogy jelenleg a gazdaság növekedési esélyei is igen alacsonyak. A magas adó másik káros hatása az, hogy ezzel együtt növekszik az adóelkerülési hajlandóság is, így az állam bevételei kisebbek lesznek a vártnál. Ezt a jelenséget jól illusztrálja az elméleti Laffer-görbe, amely szerint egy bizonyos szint után a további adóemelés az államháztartási bevételek visszaesését eredményezi. Változatlan kiadások mellett a bevételcsökkenés a költségvetési hiány emelkedéséhez vezet, amelyet pedig el kell kerülni. A BNP Paribas szerint a kiadások csökkentésére összpontosító politika a helyes irány, különösen ha figyelembe vesszük az elsődleges - azaz az adósságszolgálat terhei nélkül számított - kiadások GDP-hez viszonyított arányát Magyarországon, amely egész Közép-Európában a legmagasabb.

Beszéd után cselekvés

Az átfogó strukturális intézkedések bejelentésénél ugyanakkor az elemzés szerint többre - egy lehetőleg még 2011-ben végrehajtandó megszorító programra - lesz szükség Magyarországon. A pénzügyi piacok valószínűleg kedvezően fogadják majd az intézkedések bejelentését, de hamar elveszíthetik a türelmüket, ha az ígért megszorítások az év második felére, a költségvetés végrehajtását tekintve nem hoznak kézzelfogható eredményt. Ráadásul a költségvetési program sikeres végrehajtásához higgadtságra és az olyan felesleges kockázatok elkerülésére lesz szükség, amelyek újra rossz színben tüntethetnék fel Magyarországot. Jelenleg a Magyar Nemzeti Bankkal való elégtelen együttműködés a fő veszély és aligha javítanak a helyzeten a kormány képviselőinek azon megjegyzései, amelyekkel a kamatmódosításokra vonatkozó döntéseket kritizálják - jósolja a BNP Paribas.

A jegybank feladata egyértelműen ki van jelölve. Gondoskodnia kell arról, hogy az infláció éves szinten a 3,0 százalékos célhoz közel alakuljon. Ha az infláció ennél magasabb, felgyorsul az áremelkedés, és ekkor az MNB-nek be kell avatkoznia kamatemeléssel. November óta háromszor tette meg ezt - az elemzés szerint indokoltan. Magyarország – mint sok más ország – esetében a kamatlábak leghatékonyabban a devizaárfolyamokon keresztül tudnak hatást gyakorolni az inflációra. Mivel az inflációt túlnyomó részben az emelkedő élelmiszer- és üzemanyagárak gerjesztik, a jegybank érdemben csak annyit tehet, hogy megelőzi az ország pénzének leértékelődését, amely meggyorsítaná az áremelkedést. Az elemzés szerint a devizaalapú hitelek miatt nehéz helyzetbe került magyar háztartások is egyetértenek abban, hogy az erős forintnak megvannak a maga előnyei, különösen manapság. Tehát amíg a kormány teszi a dolgát és igyekszik javítani az ország strukturális pénzügyi helyzetén, a jegybanknak is tennie kell a dolgát, és elejét kell vennie az inflációs várakozások kialakulásának - emelik ki. Ez az elemzés szerint két okból lényeges: az elmúlt néhány év viszonylag magas és szeszélyes inflációs rátái miatt, és mert a leginkább szükséges pénzügyi megszorító intézkedések közül néhány - például az állami támogatások visszafogása - rövid távon inflációgerjesztő hatású lehet. Az idén tehát további kamatemelésekre is szükség lehet, és ha így lesz, a Nemzeti Banknak végre kell hajtania ezeket - állapítják meg.

Vissza a fenntartható növekedéshez

A legfontosabb kérdés végeredményben az, hogy a strukturális pénzügyi intézkedések és a megfontolt monetáris politika elegendő lesz-e ahhoz, hogy újra fenntartható növekedési pályára állítsa Magyarországot - áll az elemzés összegzésében. Ez függ olyan külső tényezőktől is, amelyekre a magyar döntéshozók nincsenek ráhatással, például a globális és európai gazdasági növekedés, a nyersanyagok világpiaci ára, vagy a devizaárfolyamok. De ha nem kerül sor a pénzügyi megszorítások végrehajtására, és/vagy nem sikerül kordában tartani az inflációt, Magyarország továbbra is nagyon érzékeny lesz a pénzügyi piacok hangulatváltozásaira - zárja elemzését a BNP Paribas.

Privátbankár