A kormányszóvivő Matolcsy György leendő nemzetgazdasági miniszter reggeli szavaira reagált. A fideszes politikus a TV2 Mokka című műsorában elmondta, hogy megszüntetik a "félszuper" bruttósítást, a munkaadói járulékot kiveszik az adóalapból, ami önmagában jelentősen emeli majd az embereknél maradó jövedelmet. "A szuperbruttósítást kivonjuk a rendszerből, mert ez rejtett adó" - fogalmazott Matolcsy György.
A kormányszóvivő szerint a tervezett intézkedések emelnék a jelenleg várt 3,8 százalékos GDP arányos államháztartási hiányt 6 százalékra, a deficit tehát nem a szekrényben lévő "csontvázak", nem is a szerkezeti reformok miatt nőne, azt kizárólag a jóléti osztogatás okozná. A kormányszóvivő szerint "finom kommunikációs fordulat is történt": eddig azt lehetett hallani, hogy a költségvetésben, államháztartásban lévő "csontvázak" miatt fog elszabadulni a hiány, de látható, hogy a tervezett intézkedésekkel érheti el a deficit, a Fidesz által már többször emlegetett 6 százalékot. Szollár Domokos szerint ezzel Matolcsy György közvetve elismerte, hogy nincsenek "aknák" a költségvetésben, államháztartásban, a szuperbruttó eltörlése nélkül tartható lenne a 3,8 százalékos idei hiány.
A kormányszóvivő szavai szerint súlyos következményekkel jár, ha a következő kormány úgy dönt, hogy fedezet nélkül szünteti meg ezeket az intézkedéseket. Hozzátette, hogy a nemzetközi piacok sem néznék jó szemmel, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság körében "sem okozna osztatlan sikert a hiány elszaladása". Ez pedig a forint árfolyamának gyengülését okozná, ami veszélyt jelenthet a devizahitelesekre.
Kérdésre válaszolva a kormányszóvivő elmondta, hogy bár a szuperbruttó adótechnikai változtatás volt, az átláthatóságot szolgálta, bevezetésével együtt azonban döntöttek az adójóváírás határának felemeléséről és szja sávok eltolásáról is. A költségvetési hiányt az növelné több mint 400 milliárddal, ha az új kormány a rendszerből kiemelné a szuperbruttót, azt eltörölné, de a megváltozott sávhatárokhoz nem nyúlna.
Nem az adócsökkentés jogosságát vitatja a leköszönő kormány, ez részben megvalósult, de az világos, hogy a Bajnai-kormány nem fedezet nélkül hajtotta ezt végre - mondta a kormányszóvivő hozzátéve, hogy "a legfontosabb a felelős, kiszámítható és nyugodt kormányzás".
Szavai szerint a jelenlegi makrogazdasági adatok alapján 2011-től növekedési pályára állhat az ország, 3-4 százalékkal bővülhet a gazdaság, ez pedig 2011 és 2014 között 2.000 milliárd forintos többletet jelenthet az államháztartásban, amit adócsökkentésre lehet fordítani. Véleménye szerint a devizahitelesek megvédése támogatandó, ennek legfőbb eszköze, hogy a kormány stabilan tartja a forint árfolyamát.
A devizahiteleseket illető kérdésre azt mondta: nincs olyan helyzet, mint egy évvel ezelőtt, hogy azonnali intézkedéseket kelljen tenni. Hangsúlyozta: nem Magyarország miatt esik a forint, így rendkívüli intézkedés nem szükséges, megfelelő és megnyugtató kommunikáció azonban igen.
A szakszervezetisek örülnének
Egyszerű állást foglalniuk a szakszervezeteknek a szuperbruttó megszüntetéséről, mivel már annak bevezetésekor sem támogatták, így eltörlésének örülnek, és azt a munkavállalók terheit csökkentő sorozat első lépéseként látnák szívesen.
Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége elnöke az MTI-nek elmondta: minden olyan javaslatot üdvözölnek, amely előnyösebb helyzetbe hozhatja a munkavállalókat. Főleg, ha az az első lépése a munkavállalók tehercsökkentési folyamatának - tette hozzá. Álláspontja szerint a munkavállalóknál a terhek mérséklését nem a munkaadók terheinek csökkentése után kell napirendre tűzni, minimum párhuzamosan kell azt végrehajtani. Úgy vélte: nem véletlenül tiltakoztak az érdekképviseletek az adótechnikai módosítás bevezetése ellen.
Hasonlóan vélekedett Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke is. Bevezetésekor is tiltakoztak a bruttósítás ellen, mert a megoldást adó utáni adófizetésnek tartották - ismertette.
Hanti Erzsébet, az MSZOSZ bérpolitikai szakértője azonban arra hívta fel a figyelmet, nem egyértelmű, hogy a szuperbruttó megszüntetésével változnának-e kulcsok, illetve az adójóváírás határa. Ha mindez nem változna, az egyértelműen kedvező lenne a munkavállalóknak, több pénzt vihetnének haza, azonban kétségét fejezte ki, hogy az új kormány ezt a megoldást választaná. Hanti Erzsébet elmondta: ehhez jelentős többletforrásra lenne szükség. Abban az esetben, ha a kulcsok változnak, és az adójóváírás határát eltolja a kormány, az alacsony jövedelműek akár rosszabbul is járhatnak. A szuperbruttó bevezetésének nem volt vesztese a munkavállalók között - tette hozzá.
MTI