.jpg)
Merkel és Sarkozy hallani sem akar eurókötvényről. Barosso nem tehetett mást: üdvözölte a döntést Az eurókötvény bevezetése lehet az európai integráció befejező aktusa, ennek azonban még nem jött el az ideje, eurókötvény helyett egyelőre a gazdasági együttműködés erősítésére kell törekedni az euróövezetben - mondta Nicolas Sarkozy francia elnök kedden Párizsban, Angela Merkel német kancellárral közös sajtótájékoztatóján.
A pénzügyi válság fellángolása miatt rendezett rendkívüli francia-német csúcstalálkozó után tartott tájékoztatón Sarkozy elmondta: az együttműködés jegyében új intézményt, egyfajta gazdasági kormányt kell felállítani, és valamennyi euróövezeti tagország alkotmányjogi rendszerében be kell vezetni a kiegyensúlyozott államháztartás követelményét - mondta Sarkozy. Hozzátette: Franciaország és Németország javaslatot tesz az Európai Uniónak a pénzügyi tranzakciókat terhelő közös adónem bevezetésére.
Gazdasági kormányzás és különadó
Sarkozy hangsúlyozta: megfelelő nagyságú az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF), a 440 milliárd eurós euróövezeti mentőalapot nem szükséges bővíteni.
A közös gazdasági kormányzást erősítő új intézményről Sarkozy elmondta, hogy annak "valódi kormányként kell működnie". A testület az euróövezeti tagországok vezetőiből állna össze. Évente kétszer, szükség esetén többször tanácskozna. Vezetőjének megbízatása 2,5 évre szólna, a tisztség betöltésére Herman Van Rompuy-t, az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács állandó elnökét javasolja Sarkozy és Merkel.
A francia elnök hangsúlyozta: a lehető legteljesebb az egyetértés Párizs és Berlin között abban, hogy különleges felelősséget viselnek Európa sorsáért, és hogy az eurót meg kell védeni. Angela Merkel hozzátette: a két ország elkötelezett az euró mint közös fizetőeszköz erősítése és fejlesztése mellett, ennek céljából pedig az euróövezet egészében fokozni kell az együttműködést a pénzügypolitika és a gazdaságpolitika területén.
A gazdasági kormányzás új intézménye, a pénzügyi tranzakciókat terhelő adó és az államháztartási egyensúlyra törekvés kötelezettségének rögzítése az alkotmányjogban mind-mind olyan eszköz, amellyel "apránként, lépésről-lépésre kezelni lehet a válságot, és helyreállítható a bizalom" - fejtette ki a német kancellár, hangsúlyozva, hogy az eurókötvény nem segítené elő a folyamatot.
Nicolas Sarkozy hozzátette: Franciaország pontosan ezt a nézetet képviseli. Az eurókötvény "az európai integráció betetőzése lehet, de nem a kezdete" - hangsúlyozta a francia államfő.
Az eurókötvény - vagyis az euróövezeti tagországok által közösen kibocsátott állampapír - a gyenge hitelképességű államoknak kedvezne, mert olcsóbban juthatnának forráshoz, mint saját kötvények kibocsátásával. Sarkozy azonban az eszköz másik fő jellemzőjét emelte ki, mint mondta, a közös kötvény nehezítené a jobb kondícióban lévő államok finanszírozási helyzetét.
A rendkívüli csúcson elhatározott kezdeményezések révén nemcsak az euróövezeti és uniós szintű együttműködés új formái jelenhetnek meg, hanem a francia-német kapcsolatok is tovább mélyülhetnek. A tervek szerint 2013-tól egységesítik a társasági adózás szabályait, így azonos eljárás szerint határozhatják meg az adóalapot és az adó mértékét a francia és a német cégek számára - hangzott el a tájékoztatón.
Barroso üdvözölte a német-francia "megállapodást"
Az Európai Bizottság elnöke és gazdasági biztosa kedd este közös közleményben üdvözölte a francia elnöknek és a német kancellárnak a szorosabb európai gazdasági integrációra vonatkozó "megállapodását", amely szerintük lépés az eurózóna jobb irányítása felé.
José Manuel Barroso bizottsági elnök és Olli Rehn gazdasági biztos közleménye szerint a tervbe vett rendszeres csúcstalálkozók hozzá fognak járulni a "stabilabb és erősebb politikai vezetés" megteremtéséhez. Az adósságfék alkotmányba foglalása pedig egy újabb erős politikai elköteleződés a közpénzügyek hosszú távú fenntarthatósága mellett. A pénzügyi tranzakciókat terhelő közös adó kulcsfontosságú biztosítéka volna annak, hogy a pénzügyi szektor igazságosabban járuljon hozzá az állami költségvetésekhez - olvasható a közleményben.
Tagállami ellenkezések a láthatáron
Ausztria az Európai Unió szorosabb integrációja érdekében sem hajlandó teljesen lemondani arról, hogy maga határozza meg gazdaságpolitikáját - jelentette ki az osztrák állami televíziónak nyilatkozva Maria Fekter, a bécsi kormányban az Osztrák Néppártot képviselő pénzügyminiszter. Nem szabad megengedni, hogy Brüsszel egyedül határozza meg az osztrák gazdaság- és pénzügypolitikát. "Az erről szóló megállapodás még nagyon messze van" - tette hozzá (az nem derült ki, hogy az osztrák miniszter mikor adta az interjút, de az a televíziónak a párizsi megállapodásról szóló beszámolójában szerepelt).
Az Ö1 osztrák rádióadó órákkal korábban sugározta a miniszternek egy másik nyilatkozatát, miszerint az osztrák kormánypártok ellenzik a közös euróövezeti eurókötvények kibocsátását.
Ez "több milliárd eurójába" kerülne Ausztriának, ugyanis azonnal megugrana a kamatszint. "Az euróövezet közös gazdasági és költségvetési politika nélkül még nem elég érett az eurókötvényekhez" - mondta. Fekter hozzátette: egyelőre nem látja a jeleit annak, hogy a tagállamok a gyakorlatba is átültetnék a közös gazdasági kormányzásra vonatkozó javaslatokat.
A pénzügyi válság fellángolása miatt rendezett rendkívüli francia-német csúcstalálkozó után tartott tájékoztatón Sarkozy elmondta: az együttműködés jegyében új intézményt, egyfajta gazdasági kormányt kell felállítani, és valamennyi euróövezeti tagország alkotmányjogi rendszerében be kell vezetni a kiegyensúlyozott államháztartás követelményét - mondta Sarkozy. Hozzátette: Franciaország és Németország javaslatot tesz az Európai Uniónak a pénzügyi tranzakciókat terhelő közös adónem bevezetésére.
Gazdasági kormányzás és különadó
Sarkozy hangsúlyozta: megfelelő nagyságú az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF), a 440 milliárd eurós euróövezeti mentőalapot nem szükséges bővíteni.
A közös gazdasági kormányzást erősítő új intézményről Sarkozy elmondta, hogy annak "valódi kormányként kell működnie". A testület az euróövezeti tagországok vezetőiből állna össze. Évente kétszer, szükség esetén többször tanácskozna. Vezetőjének megbízatása 2,5 évre szólna, a tisztség betöltésére Herman Van Rompuy-t, az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács állandó elnökét javasolja Sarkozy és Merkel.
A francia elnök hangsúlyozta: a lehető legteljesebb az egyetértés Párizs és Berlin között abban, hogy különleges felelősséget viselnek Európa sorsáért, és hogy az eurót meg kell védeni. Angela Merkel hozzátette: a két ország elkötelezett az euró mint közös fizetőeszköz erősítése és fejlesztése mellett, ennek céljából pedig az euróövezet egészében fokozni kell az együttműködést a pénzügypolitika és a gazdaságpolitika területén.
A gazdasági kormányzás új intézménye, a pénzügyi tranzakciókat terhelő adó és az államháztartási egyensúlyra törekvés kötelezettségének rögzítése az alkotmányjogban mind-mind olyan eszköz, amellyel "apránként, lépésről-lépésre kezelni lehet a válságot, és helyreállítható a bizalom" - fejtette ki a német kancellár, hangsúlyozva, hogy az eurókötvény nem segítené elő a folyamatot.
Nicolas Sarkozy hozzátette: Franciaország pontosan ezt a nézetet képviseli. Az eurókötvény "az európai integráció betetőzése lehet, de nem a kezdete" - hangsúlyozta a francia államfő.
Az eurókötvény - vagyis az euróövezeti tagországok által közösen kibocsátott állampapír - a gyenge hitelképességű államoknak kedvezne, mert olcsóbban juthatnának forráshoz, mint saját kötvények kibocsátásával. Sarkozy azonban az eszköz másik fő jellemzőjét emelte ki, mint mondta, a közös kötvény nehezítené a jobb kondícióban lévő államok finanszírozási helyzetét.
A rendkívüli csúcson elhatározott kezdeményezések révén nemcsak az euróövezeti és uniós szintű együttműködés új formái jelenhetnek meg, hanem a francia-német kapcsolatok is tovább mélyülhetnek. A tervek szerint 2013-tól egységesítik a társasági adózás szabályait, így azonos eljárás szerint határozhatják meg az adóalapot és az adó mértékét a francia és a német cégek számára - hangzott el a tájékoztatón.
Barroso üdvözölte a német-francia "megállapodást"
Az Európai Bizottság elnöke és gazdasági biztosa kedd este közös közleményben üdvözölte a francia elnöknek és a német kancellárnak a szorosabb európai gazdasági integrációra vonatkozó "megállapodását", amely szerintük lépés az eurózóna jobb irányítása felé.
José Manuel Barroso bizottsági elnök és Olli Rehn gazdasági biztos közleménye szerint a tervbe vett rendszeres csúcstalálkozók hozzá fognak járulni a "stabilabb és erősebb politikai vezetés" megteremtéséhez. Az adósságfék alkotmányba foglalása pedig egy újabb erős politikai elköteleződés a közpénzügyek hosszú távú fenntarthatósága mellett. A pénzügyi tranzakciókat terhelő közös adó kulcsfontosságú biztosítéka volna annak, hogy a pénzügyi szektor igazságosabban járuljon hozzá az állami költségvetésekhez - olvasható a közleményben.
Tagállami ellenkezések a láthatáron
Ausztria az Európai Unió szorosabb integrációja érdekében sem hajlandó teljesen lemondani arról, hogy maga határozza meg gazdaságpolitikáját - jelentette ki az osztrák állami televíziónak nyilatkozva Maria Fekter, a bécsi kormányban az Osztrák Néppártot képviselő pénzügyminiszter. Nem szabad megengedni, hogy Brüsszel egyedül határozza meg az osztrák gazdaság- és pénzügypolitikát. "Az erről szóló megállapodás még nagyon messze van" - tette hozzá (az nem derült ki, hogy az osztrák miniszter mikor adta az interjút, de az a televíziónak a párizsi megállapodásról szóló beszámolójában szerepelt).
Az Ö1 osztrák rádióadó órákkal korábban sugározta a miniszternek egy másik nyilatkozatát, miszerint az osztrák kormánypártok ellenzik a közös euróövezeti eurókötvények kibocsátását.
Ez "több milliárd eurójába" kerülne Ausztriának, ugyanis azonnal megugrana a kamatszint. "Az euróövezet közös gazdasági és költségvetési politika nélkül még nem elég érett az eurókötvényekhez" - mondta. Fekter hozzátette: egyelőre nem látja a jeleit annak, hogy a tagállamok a gyakorlatba is átültetnék a közös gazdasági kormányzásra vonatkozó javaslatokat.
MTI, Privátbankár
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
