Mindent elárulnak a Gyurcsányra adott szavazatok

A Magyar Szocialista Párt hétvégi tisztújító kongresszusa előtt Gyurcsány Ferenc pártelnöki posztja nem kérdés, a pártvezetésért zajló küzdelmek az alacsonyabb tisztségek körül bontakoznak ki.

Az elnökhelyettesi, alelnöki és elnökségi posztokért zajló küzdelem ugyanakkor – a pártelnöki poszt állandósága mellett is – fontos jelzéseket adhat arról, hogy az MSZP milyen irányban igyekszik kijutni jelenlegi negatív helyzetéből - olvasható a Political Capital elemzésében.


1. Válságkormányzás és pártkormányzás

A kongresszus egyik legfontosabb kérdése, hogy a jelenlegi helyzetben mekkora mozgásteret biztosít a kormány és a miniszterelnök számára a válságkezelésre, a szakpolitikai döntések meghozatalára. Gyurcsány Ferenc pártelnökké választását nyilvánvalóan erősíti a kihívó hiánya, ugyanakkor fontos jelzés lehet a kongresszuson résztvevők száma, az, hogy a küldöttek mekkora arányban maradnak távol a döntéshozataltól vagy szavaznak a pártelnök ellen.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki és pártelnöki stratégiája egyaránt arra az üzenetre épült, hogy kihívó és alternatíva hiányában nincs értelme semmilyen változásról beszélni a két poszton. Ez a stratégia viszont meggyengült azáltal, hogy a kormány egyre inkább lemaradt az elvárt válságkezelő lépések mögött, és ezzel összefüggésben – elsősorban szakpolitikai téren – kihívókkal került szembe a Reformszövetség, illetve a Bokros Lajos által megjelenített alternatívák formájában.

Politikai szempontból két, a miniszterelnök szempontjából kedvezőtlen esemény is meghatározhatja a kongresszus légkörét: egy a Népszabadságban megjelent, a miniszterelnök-pártelnököt bíráló írás, illetve egy, az MSZP és Gyurcsány Ferenc népszerűségi mélypontját tükröző közvélemény-kutatás.

A válságkezelést a kormány azzal igyekszik saját pártja és az MSZP törzsszavazói számára elfogadhatóvá tenni, hogy Gyurcsány Ferenc azoknak a társadalmi csoportoknak az oldalára állt, amelyeket szerinte különösen „dermesztően” érinthet például a Reformszövetség programjának végrehajtása. Ez ugyanakkor láthatóan azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a kormány olyan rossz kompromisszumot köt, mely végül sem a választók, sem a gazdasági szereplők, és végül saját pártja igényeinek és elvárásainak sem felel meg.

Az üzenet tehát megváltozott, és a válságkezeléshez (továbbá a reformkényszerhez képest) előtérbe került a szociális érzékenység, előrevetítve egy majdan ellenzékben is vonzóvá tehető, az akkori kormánnyal szemben meghatározott baloldali „fordulatot”.

A párton belüli csaták a pártelnöki poszt alatti területeken zajlanak le a kongresszuson, hiszen a tisztújítási folyamat legfontosabb jellemzője, hogy mind a két elnökhelyettesi, mind a három alelnöki posztra eggyel több jelentkező van, mint amennyi szabad hely, és ez a vereséget szenvedett indulók miatt még az elnökség összetételére is hatással lehet.

A kihívó nélkül induló pártelnökre leadott szavazatok aránya arra is utalhat, hogy az MSZP jelenlegi helyzetéért milyen arányban teszik felelőssé Gyurcsány Ferencet és mennyiben osztják meg a küldöttek a felelősséget közte a pártvezetés egésze, a vezető posztokat és az elnökségi tagságot betöltő politikusok között. Amennyiben a pártelnök támogatottságának aránya magas, az nem tükrözi, hogy a pártvezetés vele szemben erősödni tudott volna.


2. Tisztújítási stratégiák: párton belüli építkezés vagy párton kívüli építkezés?

A tisztújítási stratégiák különbözőségét mutatja, hogy míg a jelöltek közül egyesek a nyilvánosság előtt, a párttagságot közvetetten megszólítva igyekeznek szerepet kapni, mások ezzel éppen ellentétesen, a szavazók látóteréből hátralépve, a párton belüli munkára koncentrálnak.

Mesterházy Attila és Ujhelyi István egyaránt alelnöki posztra pályáznak, és velük száll versenybe Hiller István, aki az elmúlt időszakban a párt ideológusaként határozta meg magát, és erre a feladatra is kapott megbízást az előző tisztújítás után.

Nem lép vissza, hanem indulni kíván az MSZP elnökségi tagságáért Veres János pénzügyminiszter a szocialisták hétvégi kongresszusán. "Határozottan cáfolom a magyar elektronikus médiában megjelent azon hírt, miszerint visszalépnék az elnökségi jelöltségtől" - mondta Veres. Mint hozzátette, "minden, ezzel ellentétes hír félreértésből vagy félrevezetési szándékból fakad".

Mesterházy és Ujhelyi versenyében látványos a stratégiák közötti különbség, hiszen Ujhelyi István államtitkári posztjáról éppen a kisebbségi kormány megalakításakor távozott és mozdult az MSZP belső nyilvánossága felé, akkor markáns kritikus hangot megjelenítve. Mesterházy Attila viszont a széles nyilvánosság előtt igyekezett építkezni, aminek látványos jele, hogy neve lehetséges külügyminiszterként is felmerült.

Hasonló szereposztás figyelhető meg Lamperth Mónika és Szili Katalin esetében is. Míg a házelnök és pécsi polgármester-jelölt a kongresszuson nem indul párttisztségért, önkormányzati kampánya nyilvánvalóan szól arról is, hogy egy esetleges győzelmet vagy akár a szimpatizánsokat látványosan megmozgató kampányt követően felmerüljön neve 2010 előtt. Amennyiben Pécsett sikert arat, az jelentősen javíthatja pártbeli megítélését is.

Lamperth Mónika ugyanakkor a párton belüli szervezésért felelős politikusként indul az elnökhelyettesi posztért Juhász Ferenccel és Szekeres Imrével versenyezve. Miközben a honvédelmi miniszter pozíciójával kapcsolatban a nyilvánosságban nem merült fel komoly kétség, Lamperth számára az elveszített Somogy megyei elnökválasztással együtt is esélyt jelent, hogy Juhász Ferencet egyre inkább mint lehetséges lecsúszót emlegetik, ami a nyilvánosságon keresztül is hathat a küldöttekre. Kérdés, hogy párton belüli kampánya ezt a hatást mennyiben tudta ellensúlyozni a tisztújítási folyamat utolsó szakaszában.


3. Ideológia és társadalmi kapcsolatok: jelzésértékű változások?

Mesterházy és Ujhelyi mellett a három alelnöki poszt egyikéért száll versenybe két kormánytag, Hiller István és Kiss Péter is. Míg az oktatási miniszter elsősorban ideológiai szerepben igyekszik magát pozícionálni a párton belül és a nyilvánosság előtt is, a Kiss Péterre osztott feladat, a társadalmi kapcsolatok ápolása éppen a kormányzati mozgástér szűkülésével maradt sokkal kevésbé látható.

Amennyiben a válságkezelést szociális érzékenységre cserélő kormányfői stratégia válik élesebbé a következő időszakban, Hiller István feladata erősödhet. Kiss Péterrel szemben is megfogalmazódtak bírálatok, a sokáig Gyurcsány Ferenc lehetséges kihívójának tartott kancelláriaminiszter láthatóan háttérbe húzódott, ami éppúgy lehet jele a kivárásnak, mint egy esetleges gyengülésnek.

A legfontosabb posztokért zajló versenynek az elnökség összetételére is lehet hatása, hiszen a vereséget szenvedett jelöltek az eggyel alacsonyabb posztokért (elnökhelyettes, alelnök, országos elnökségi tagság) is indulnak. A versenyt azonban korlátozza a kvótarendszer, ami a fiatalok között Bárándy Gergely és Varga László elnökségi posztját valószínűsíti.

Aligha lehet kérdéses Puch László elnökségi tagsága, aki államtitkárként, a kormány tagjaként közelebb került a miniszterelnökhöz. Vele kapcsolatban nem csupán erős megyei vezetőként kell számolni, de sajátos nyilvánosság előtti, volt pártpénztárnoki posztjával magyarázható ismertségével is, ami erősíti a vele kapcsolatban kialakult „erős ember” imázst.

Gyurcsány: mindent az emberekért teszünk
Az MSZP sikeréhez személycserék is kellenek
Gyurcsány Frankfurtban mesélt rólunk
Az MDF beállna a Fidesz mögé
Gyurcsány széke nincs veszélyben

Privátbankár