A referenciahozamokat 1997-ig visszamenőleg vizsgálva azt találjuk: a ma jellemző alacsony szintek csak néhány kivételes alkalommal voltak megfigyelhetőek Magyarországon, bizonyos futamidők esetén pedig történelmi mélyponton áll a magyar állampapírok hozama. Ma már feleannyiért is finanszírozzák Magyarországot a befektetők, mint egy éve, és a külföldiek érdeklődése is váratlanul nagy 6 százalék alatti hozamszinteket először 2003. januárjában figyelhettünk meg a 3 és 6 hónapos futamidejű államkötvényeknél. A jegybanki alapkamat ekkor csökkent két százalékponttal 8,5 százalékról 6,5 százalékra, ám a Medgyessy-kormány száznapos programjai után már gyülekeztek a felhők a magyar gazdaság egén. Február közepén még 5 százalék alatti referenciahozam-szinteket is jelentettek a legrövidebb időtávról (ekkor volt a 3 hónapos referenciahozam eddigi legmélyebb pontján). Márciustól azonban emelkedésnek indultak a hozamok, egy évvel később már 12 százalék fölötti értékekkel számolhattunk.
Az állampapírpiaci referenciahozamok 1997-től napjainkig
A magyar gazdaság legközelebb 2005 augusztusában került abba a helyzetbe, hogy a referenciahozamok 6 százalék alá csökkenjenek minden időtávra. A 12 százalékról fokozatosan ereszkedő jegybanki alapkamat szeptemberben érte el helyi mélypontját 6 százalékon, melyet a Jegybank akkori kommentárja szerint elsősorban az alacsony infláció tett lehetővé. Az 5 és 10 éves állampapírpiaci referenciahozamok ekkor voltak a legalacsonyabb szinten történelmük során: előbbi 5,46, utóbbi 5,36 százalékon padlózott. Az árszínvonal emelkedése a későbbiekben sem gyorsult, ám a jelentősre duzzadt deficit és a gazdaság egyensúlyi problémáiból fakadó piaci bizonytalanság nem tett lehetővé további kamatcsökkentéseket, ami a (főként rövidtávú) állampapírhozamok további ereszkedése ellen dolgozott.
Egy év volt a felezési idő
| Az állampapírpiaci referenciahozamokat az Államadósság Kezelő Központ számítja az intézményi befektetők piacára vonatkozóan, 3, 6 és 12 hónapra, illetve 3, 5, 10 és 15 évre. |
Az elmúlt közel egy évben az állampapír referenciahozamok nagymértékű csökkenése következett be.
Így például a 2009. március 6-10. közötti időszakhoz képest az 5 éves államkötvény-hozam több mint a felére csökkent, hiszen 13,44%ról 6,11%-ra mérséklődött a 2010. április 28-ai referenciahozamot tekintve - mondta el a Privátbankár érdeklődésére Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese.
Ugyancsak majdnem feleződött ezen időszak alatt a 10 éves államkötvények referenciahozam-szintje is, hiszen 12,44 %-ról, 6.75 %-ra csökkent. Még nagyobb mértékű hozamzuhanás következett be a rövid futamidejű állampapírok esetében, hiszen a 3 hónapos diszkont kincstárjegyek referenciahozama ugyanezen időszakban 10,55 %-ról, 4,95 %-ra mérséklődött.
.jpg)
Az állampapírpiaci referenciahozamok 2009 márciusában és 2010. április végén
Forrás: ÁKK
Miért következett be ez a jelentős hozamcsökkenés? Ezzel párhuzamosan joggal merül fel: nem csökkent-e túlzott mértékben az állampapírok hozamszintje, azaz nem következik-e be egy jelentős korrekció a későbbiekben a piacon?
Borbély László András szerint a hozamcsökkenést alakító tényezők között elsősorban a nemzetközi befektetői környezet jelentős javulását kell kiemelni. (Még ha a befektetői környezet javulását átmenetileg meg is fordították a görög válsággal kapcsolatos félelmek.) A nemzetközi helyzet javulása mellett azért természetesen szerep jutott Magyarország pénzügyi helyzetének stabilizálódásának is, amelynek hatására egyre inkább külön értékelik az országot a válságsúlytotta régióktól.
A hosszú futamidejű állampapírok esetében a nemzetközi befektetői környezet és az országot érintő helyzet javulását az országkockázati felár (CDS) alakulásával szokták mérni. Mind az 5, mind a 10 éves futamidejű magyar államkötvények esetében ez a bizonyos CDS felár 640 bázispontos szintről a 200 bázispont körüli szintre mérséklődött. E javulást tekintve megállapítható, hogy a hasonló futamidejű forint államkötvényhozamok mérséklődése lényegében e CDS felárak mérséklődését követte csupán - fogalmazott a vézrigazgató-helyettes.
Hasonló hatás bontakozott ki a rövid futamidejű állampapírok esetében is, amely hatást folyamatosan kis lépésekben követte a jegybank Monetáris Tanácsának döntései alapján az irányadó, két hetes jegybanki kötvény kamata. Ez azért fontos, mert a jegybanki kötvény kamata, illetve az annak jövőbeli alakulásával kapcsolatos várakozások döntő módon hatnak a rövid futamidejű állampapír hozamokra. Az MNB két hetes kötvényének kamata a Monetáris Tanács legutolsó döntése alapján 5,5%-ra mérséklődött, ha tehát a három hónapos állampapír referenciahozam 5% körül alakul, akkor elmondható, hogy a piac a jegybanki kamat további mérséklésére számít a következő negyedéven belül - mondta Borbély László András.
A szakember szerint a hozamcsökkenési folyamatban döntően az említett nemzetközi befektetői környezet, illetve az ország megítélésének javulása játszott döntő szerepet, és nem a kibocsátási mennyiségek. A kedvező külső környezet hatását jól mutatja az a tény, hogy a külföldi befektetők forint állampapír állománya az elmúlt év végéhez képest 242 milliárd forinttal emelkedett.
Nagy kérdés persze, hogy ez a külföldi érdeklődés mennyire lesz tartós, vagyis a külföldiek a jövőben is megtartják az általuk megvásárolt papírokat - elsősorban államkötvényeket -, vagy a későbbiekben valamekkora részét a piacra engedik, amiként az az elmúlt időszakban időnként előfordult.
Az Államadósságkezelő vezérigazgató-helyettese elmondta: a külföldi érdeklődés azért különösen érdekes, mivel az ÁKK Zrt. az éves finanszírozási terv összeállítása során döntően a belföldi befektetők potenciális vásárlásaira támaszkodva állította össze az éves finanszírozási tervet. A külföldiek esetében semleges magatartással számolt. Az éves tervben 250-300 milliárd forint összegű nettó forintpiaci kibocsátás szerepelt eredetileg elsősorban a nyugdíjpénztárak, a befektetési alapok, valamint a lakosság vásárlóerejére támaszkodva.
Az év első négy hónapjában a hosszabb futamidőt, azaz az államkötvényeket tekintve az előzetes adatok szerint 122 milliárd forint körüli nettó kibocsátás valósul meg annak ellenére, hogy áprilisban volt egy jelentős, 340 milliárd forint összegű államkötvény lejárat. Negatív nettó kibocsátás a rövid futamidejű állampapírok esetében következett be 2010. első négy hónapjában, mivel mintegy 90 milliárd forinttal kevesebb új kibocsátás valósult meg összességében a 3 és a 12 hónapos diszkont kincstárjegyekből, mint amennyi lejárt. A rövid futamidejű állampapírok esetében ugyanakkor - legalábbis átmenetileg mindenképp - befektetési alternatívát jelent a korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló kéthetes MNB kötvény, amely az esetleges keresleti nyomást ezen futamidőknél mindenképp le tudja vezetni - jellemezte a helyzetet Borbély László András.
Belépünk az eurózónába még mielőtt felbomlik?
Alapkamat: újabb rekordot hozott a vágás
Magyarországnak van a legtöbb félnivalója?
300 milliárdos kötvénykibocsátásra készül az ÁKK
Bóvli kategóriába került Görögország
A CDS-piacnak tetszik a választási eredmény
Privátbankár - Gáspár András
Átalakítja a személyes értékesítési hálózatát a Kincstár. 
