Az urbanizáció, az okostelefonok, a klímaváltozás mind a mikrobiztosítások malmára hajtják a vizet - az ügynökök bárhol felbukkanhatnak, a társaságok ugyanis jókora hasznot húznak abból, hogy a biztosítottak megvédik egymást Az urbanizáció, az okostelefonok, a klímaváltozás mind a mikrobiztosítások malmára hajtják a vizet, a fejlődő világban ugyanis egyre nagyobb igény van az olcsó biztosításokra. A roham tempóban fejlődő városok, a feltörekvő térségek országai szomjazzák az olcsó és egyszerű biztosítási konstrukciókat, amelyek a társaságoknak tulajdonképpen nem kerülnek pénzbe, hiszen a nagyszámú kockázatközösség tagjai egymás kárát fizetik ki.
Mikrofinanszírozási ügyletek biztosításához találták alapvetően ki a nem túl kreatív elnevezéssel mikrobiztosításnak nevezett konstrukciót. Alapvetően a mikrohitelezéssel kapcsolatos ügyletek biztonságát szolgálja ez a Nyugaton már bevett pénzpiaci termék, amely előtt a feltörekvő térség országaiban új távlatok nyíltak meg.
A biztosítási piac fejlődése abba az irányba mutat, amely megnyithatja az utat ezen piac termékei előtt. A mikrobiztosítás lényege, hogy nagyszámú közösség tagjai kötik meg, fejenként kisebb értékű eszközökre. A biztosított vagyon nem kiugróan magas, a sok tag pedig képes fedezni a felmerülő kárösszegeket. A biztosítónak tulajdonképpen csak az így létrehozott "önfenntartó" közösségbe kell minél több ügyfelet becsatornáznia. Ez viszont nagy kihívás elé állítja a szektor szereplőit. Ezt a terméket ugyanis általában a kevésbé vagyonos, sőt, a kifejezetten szegény rétegeknek szánják a piac szereplői. A biztosított eszközök értéke ezért nem is túl magas, akárcsak a biztosítási díj, mely szintén nagyon alacsony összeg szokott lenni. A mikrobiztosító ügyfelei így klasszikus kockázatközösségként funkcionálva valóban saját vagyonukból finanszírozzák saját kárukat. Ezért is alapvetően fontos, hogy minél kiterjedtebb ügyfélkörrel rendelkezzen egy biztosító, hiszen így a konstrukció is egyre szilárdabb.
Gyorsaság és egyszerűség = olcsóbb és veszélyesebb?
A londoni Lloyd´s idén készített tanulmánya szerint a fejlődő országok piacian kaphat szárnyra még erőteljesebben a mikrobiztosítás, hiszen egyre nagyobb az igény az olcsó élet-, egészség- mezőgazdasági és lakásbiztosítási termékek iránt. Ráadásul - általában - a biztosítási termékek fejlődésében egyre nagyobb szerepet játszik az internet, olyannyira, hogy már Magyarországon is köthetünk például kgfb-t okotelefonunkról. A biztosítás megkötéséhez szükséges webes felületek tehát egyre egyszerűbbek és gyorsabban igénybe vehetőek. Ezek a kényelmes megoldások ráadásul hosszú távon csökkenthetik is egy-egy biztosítási termék árát, ami szintén a mikro üzletágnak kedvez. Ennek persze megvannak a veszélyei is, az apróbetűs rész egy mobiltelefon kijelzőjén még oly kevésbé látszik...
A mikrobiztosítások globális piaca így is hihetetlen potenciált rejt magában, a hazai biztosítók szövetségének szemléje szerint közel 40 milliárd dolláros piacról van szó, ami évente akár 10%-kal is növekedhet. Jelenleg a mikrotermékek penetrációja 5%, vagyis a világon közel 130 millió ember rendelkezik hasonló biztosítással.
Finom terepmunka, agilis ügynökhálózat
A meglehetősen alacsony szám oka, hogy a mikrobiztosítások kiárusítása meglehetősen problémás és nehézkes. Olyan rétegeket kell elérnie a biztosítóknak, melyekkel alapvetően nem foglalkoztak eddig és akiknél nagyon fontos, hogy milyen élethelyzetben, környezetben élnek. Ezért sincs többek között a mikrobiztosításoknak egységes globális modellje, a terjeszkedésnek ugyanis teljesen más módja működőképes Brazíliában, mint mondjuk Észak-Afrikában.
Míg tehát eddig globális potenciálról beszéltünk, a társaságoknak nagyon is lokális szemlélettel kell gondolkodniuk, ha mikrobiztosítási termékeiket sikerre akarják vinni. Nem ritka éppen ezért, hogy a mikrohitelezés rendszeréhez hasonlóan a biztosítóknak ebben sokszor a jó helyismerettel rendelkező civilek illetve kormányzati szervek segítenek. A leszakadó illetve szegényebb réteg megfelelő biztosítása adott esetben hatalmas terhet vehet le az állam válláról - mondjuk egy természeti- vagy ipari katasztrófa esetén. Nem mellesleg hozzájárul a pénzügyi kultúra fejlesztéséhez is a biztosítás megléte, melyet kritikusai a "szegények megkopasztásaként" emlegetnek.
Itthon hiánytermék lenne?
Mint említettük ezen termék klasszikus változata a mikrohitelezéshez kapcsolódva jött létre. Ilyen pénzügyi konstrukcióval ma Magyarországon csak a Kiút Közhasznú Nonprofit Kft. foglalkozik közvetítőként - a hitelekhez a fedezetet a Raiffeisen Bank adja. Kérdésünkre válaszolva dr. Schütt Margit cégvezető elmondta, hogy egyelőre a hiteleikhez nem ajánlanak biztosítást, a konstrukció ugyanis így már borulna - túl drága lenne. Az ügyfelek jellemzően ugyanis mélyszegénységből jöttek, a hitel heti törlesztése amúgy is nagy terhet ró rájuk, ha még ehhez biztosítási díjat is felszámolnának, az ellehetetlenítené a mikrohitelezés egyelőre igencsak gyerekcipőben járó gyakorlatát Magyarországon. A Kiút folyamatosan tart lakossági fórumokat és keresi azokat az ügyfeleket, akiket "csoportosan és szociálisan" hitelezhet, jelenleg közel 55 szerződő ügyfelük van. Ezek fele küzd valamilyen fizetési nehézséggel - árulta el kérdésünkre a Kiút vezetője, Schütt Margit.
A mikrohitelezés "második generációs" termékei azonban szintén hiányoznak a magyar piacról, pedig a magyar biztosítási piac meglehetősen árérzékeny, az olcsó és biztos megoldásként funkcionáló termékekre nagy lenne a kereslet valószínűleg. Csakhogy a fejlődő térségek gyengébb szabályozói környezete sokszor olcsóbb működést tesz lehetővé a társaságoknak, míg például a magyar piac meglehetősen drága. A hazai civil szféra gyengesége is oka lehet annak, hogy a biztosítók egyelőre nem látnak nagy fantáziát a mikrohitelezésben.
Mikrofinanszírozási ügyletek biztosításához találták alapvetően ki a nem túl kreatív elnevezéssel mikrobiztosításnak nevezett konstrukciót. Alapvetően a mikrohitelezéssel kapcsolatos ügyletek biztonságát szolgálja ez a Nyugaton már bevett pénzpiaci termék, amely előtt a feltörekvő térség országaiban új távlatok nyíltak meg.
A biztosítási piac fejlődése abba az irányba mutat, amely megnyithatja az utat ezen piac termékei előtt. A mikrobiztosítás lényege, hogy nagyszámú közösség tagjai kötik meg, fejenként kisebb értékű eszközökre. A biztosított vagyon nem kiugróan magas, a sok tag pedig képes fedezni a felmerülő kárösszegeket. A biztosítónak tulajdonképpen csak az így létrehozott "önfenntartó" közösségbe kell minél több ügyfelet becsatornáznia. Ez viszont nagy kihívás elé állítja a szektor szereplőit. Ezt a terméket ugyanis általában a kevésbé vagyonos, sőt, a kifejezetten szegény rétegeknek szánják a piac szereplői. A biztosított eszközök értéke ezért nem is túl magas, akárcsak a biztosítási díj, mely szintén nagyon alacsony összeg szokott lenni. A mikrobiztosító ügyfelei így klasszikus kockázatközösségként funkcionálva valóban saját vagyonukból finanszírozzák saját kárukat. Ezért is alapvetően fontos, hogy minél kiterjedtebb ügyfélkörrel rendelkezzen egy biztosító, hiszen így a konstrukció is egyre szilárdabb.
Gyorsaság és egyszerűség = olcsóbb és veszélyesebb?
A londoni Lloyd´s idén készített tanulmánya szerint a fejlődő országok piacian kaphat szárnyra még erőteljesebben a mikrobiztosítás, hiszen egyre nagyobb az igény az olcsó élet-, egészség- mezőgazdasági és lakásbiztosítási termékek iránt. Ráadásul - általában - a biztosítási termékek fejlődésében egyre nagyobb szerepet játszik az internet, olyannyira, hogy már Magyarországon is köthetünk például kgfb-t okotelefonunkról. A biztosítás megkötéséhez szükséges webes felületek tehát egyre egyszerűbbek és gyorsabban igénybe vehetőek. Ezek a kényelmes megoldások ráadásul hosszú távon csökkenthetik is egy-egy biztosítási termék árát, ami szintén a mikro üzletágnak kedvez. Ennek persze megvannak a veszélyei is, az apróbetűs rész egy mobiltelefon kijelzőjén még oly kevésbé látszik...
A mikrobiztosítások globális piaca így is hihetetlen potenciált rejt magában, a hazai biztosítók szövetségének szemléje szerint közel 40 milliárd dolláros piacról van szó, ami évente akár 10%-kal is növekedhet. Jelenleg a mikrotermékek penetrációja 5%, vagyis a világon közel 130 millió ember rendelkezik hasonló biztosítással.
Finom terepmunka, agilis ügynökhálózat
A meglehetősen alacsony szám oka, hogy a mikrobiztosítások kiárusítása meglehetősen problémás és nehézkes. Olyan rétegeket kell elérnie a biztosítóknak, melyekkel alapvetően nem foglalkoztak eddig és akiknél nagyon fontos, hogy milyen élethelyzetben, környezetben élnek. Ezért sincs többek között a mikrobiztosításoknak egységes globális modellje, a terjeszkedésnek ugyanis teljesen más módja működőképes Brazíliában, mint mondjuk Észak-Afrikában.
Míg tehát eddig globális potenciálról beszéltünk, a társaságoknak nagyon is lokális szemlélettel kell gondolkodniuk, ha mikrobiztosítási termékeiket sikerre akarják vinni. Nem ritka éppen ezért, hogy a mikrohitelezés rendszeréhez hasonlóan a biztosítóknak ebben sokszor a jó helyismerettel rendelkező civilek illetve kormányzati szervek segítenek. A leszakadó illetve szegényebb réteg megfelelő biztosítása adott esetben hatalmas terhet vehet le az állam válláról - mondjuk egy természeti- vagy ipari katasztrófa esetén. Nem mellesleg hozzájárul a pénzügyi kultúra fejlesztéséhez is a biztosítás megléte, melyet kritikusai a "szegények megkopasztásaként" emlegetnek.
Becsatornázási művek: utcaszínház, templom, számlaértesítő 
Dél-Afrikában, ahol a lakosság nagy része közműves lakásokban lakik, a közműcégek által havonta kiküldött számlák bizonyultak a legjobb eszköznek a potenciális ügyfelek eléréséhez. Indiában, mely az egyik legsikeresebb piacnak számít a mikrobiztosítások terén, az Allianz biztosító, a CARE India nevű segélyszervezettel karöltve, utcaszínház, illetve bollywood-i karaktereket ábrázoló, tájékoztató füzetek segítségével próbálják felhívni a vidékiek figyelmét a biztosítási termékek fontosságára. |
Itthon hiánytermék lenne?
Mint említettük ezen termék klasszikus változata a mikrohitelezéshez kapcsolódva jött létre. Ilyen pénzügyi konstrukcióval ma Magyarországon csak a Kiút Közhasznú Nonprofit Kft. foglalkozik közvetítőként - a hitelekhez a fedezetet a Raiffeisen Bank adja. Kérdésünkre válaszolva dr. Schütt Margit cégvezető elmondta, hogy egyelőre a hiteleikhez nem ajánlanak biztosítást, a konstrukció ugyanis így már borulna - túl drága lenne. Az ügyfelek jellemzően ugyanis mélyszegénységből jöttek, a hitel heti törlesztése amúgy is nagy terhet ró rájuk, ha még ehhez biztosítási díjat is felszámolnának, az ellehetetlenítené a mikrohitelezés egyelőre igencsak gyerekcipőben járó gyakorlatát Magyarországon. A Kiút folyamatosan tart lakossági fórumokat és keresi azokat az ügyfeleket, akiket "csoportosan és szociálisan" hitelezhet, jelenleg közel 55 szerződő ügyfelük van. Ezek fele küzd valamilyen fizetési nehézséggel - árulta el kérdésünkre a Kiút vezetője, Schütt Margit.
A mikrohitelezés "második generációs" termékei azonban szintén hiányoznak a magyar piacról, pedig a magyar biztosítási piac meglehetősen árérzékeny, az olcsó és biztos megoldásként funkcionáló termékekre nagy lenne a kereslet valószínűleg. Csakhogy a fejlődő térségek gyengébb szabályozói környezete sokszor olcsóbb működést tesz lehetővé a társaságoknak, míg például a magyar piac meglehetősen drága. A hazai civil szféra gyengesége is oka lehet annak, hogy a biztosítók egyelőre nem látnak nagy fantáziát a mikrohitelezésben.
Privátbankár - Zsiborás Gergő
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
