A Web 2.0 Symposium - BarCamp Budapest konferencia "Internet of things" (magyarul "az eszközök internete", ill. "internetre kapcsolt tárgyak") című nyitóelőadásában Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója elmondta: a Web 2.0 nem egyenlő a profittal, önmagában az internet jelenlegi korszakát jellemző folyamatok nem hoznak extra pénzt a távközlési vállalatoknak.
A szolgáltatóknak ugyanis nem elsősorban az online tartalom hozza a bevételeket. A hangalapú szolgáltatásokhoz képest még mindig alacsony a szélessávú szolgáltatásokból származó bevételek aránya; bár az előfizetők száma jelentősen, 15-20-szorosára emelkedett, az ágazati bevételek ennél lényegesen lassabban növekednek.
A Web 2.0-nak nevezett jelenség során az internet felhasználói maguk is tartalomszolgáltatókká váltak. A felhasználók és az általuk generált tartalom mennyiségének jelentős növekedése során az internet elszakadt a PC-ktől. Az online kommunikáció ráadásul nem csak a felhasználók között jellemző: Mattheisen szerint lényeges szempont, hogy nemcsak az okostelefonok, tabletek kapcsolódnak a hálóra, hanem olyan hétköznapi tárgyak is, mint például a háztartási eszközeink, a hűtőnk vagy az autónk. A szakember szerint ezek az eszközök ugyan mind képesek a hálózati kommunikációra, egymással azonban mégsincsenek kapcsolatban - véleménye szerint a közeljövőben ez mindenképp változni fog, és létrejön a "connected world", vagyis az összekapcsolt világ. A távközlési szektor által összekapcsolt eszközök száma 2025-ig világszerte elérheti az 50 milliárdot is, ami sokszorosan meghaladja az öszekapcsolt személyek, helyek számát.
Christopher Mattheisen elmondta: az okostelefonok nem attól számítanak okosnak, hogy képesek képeket, videókat tárolni és megjeleníteni, zenéket lejátszani. Olyan alkatrészeket építettek beléjük, amelyek korábban csak egy James Bond-kütyüben voltak elképzelhetőek, legyen szó a hőmérséklet elemzését végző alkatrészről, iránytűről, gyorsulásmérőről. Ezek azok a szenzorok, amelyek hidat képeznek a valós és a virtuális világ között, az információkat hálózaton továbbítható, közzétehető adatokká fordítják le. Ezek a szenzorok megtalálhatóak a mindennapi pénzügyinkben (például mobilos fizetésnél), az egészségügyi termékek között (akár a súlyunkat internetre feltöltő fürdőszobai mérlegben), a nappalinkban vagy az internetre csatlakozó autónkban is.
A szenzorok növekvő száma növekvő konnektivitást, internetes összekapcsolhatóságot követel meg a szolgáltatóktól. Az érzékelők által közvetített adatok nem feltétlenül járnak nagy mennyiségű (bájtokban mért) adatmozgással, inkább a kapcsolatok darabszáma jelenthet elsősorban kihívást a szolgáltatóknak - mondta el Mattheisen. A távközlési cégeknek ezért el kell szakadnia a kizárólag hagyományos, hangalapú és online szolgáltatások nyújtásától, és intelligens hálózatmenedzseléssel, megnövelt "üzembiztonsággal" kell biztosítaniuk a zökkenőmentes igénybevétel lehetőségét az ügyfelek számára.
Privátbankár - Gáspár András