Mit tegyünk, ha kátyúba kerülünk?

A téli időjárás még a legjobb minőségű útszakaszokon is okoz kátyúkat, nem is beszélve a kevésbé jó állapotúakról. Így az autóval járóknak nem csak az üzemanyagárakkal vagy a forgalommal kell megküzdeniük, hanem sokszor ezeket az úthibákat is kerülgetniük kell. De mit tegyünk abban a szerencsétlen esetben, ha ez nemcsak hogy nem sikerült, de még számottevő kár is keletkezik gépjárművünkben?

Terjedelmi okokból most nem taglaljuk, hogy az utak karbantartásáért ki a felelős, vagy hogy évente mennyit költenek erre az állami, illetve önkormányzati büdzséből. Induljunk ki inkább abból az alaphelyzetből, hogy a tapasztalatok azt mutatják, hogy ma Magyarországon – az újabb építésűeket és az autópályákat kivéve - az utakon általános jelenség a kátyúsodás. Télen ráadásul sokszor technológiai akadálya is van az úthibák azonnali kijavításának, hiszen - a Magyar Közút Nonprofit Zrt. tájékoztatása szerint - csak tartósan 0 fok felett, száraz időben végezhető ez a tevékenység. Ráadásul az ilyenkor alkalmazott „hideg kátyúzás” kevésbé tartós, mintha „meleg aszfalttal” történne.

Így ha egy átlagos autós átlagosan igyekszik megkímélni átlagos autóját, sokszor a szimpla vezetési képességeken túl egyfajta „kátyúelkerülési” képességre is szert kell tennie. De miközben rendületlenül igyekszünk a szabályos közlekedés mellett erre is figyelni, óhatatlanul előfordulhat, hogy mégis átmegyünk egyen, amit szerencsés esetben lengéscsillapítónknak, illetve gumijainknak köszönhetően nem érez meg különösebben autónk (hosszú távú következményei persze ennek is lehetnek). Kevésbé üdvös helyzetben viszont akár komolyabb kár is keletkezhet autónkban. Nem árt tehát tájékozódnunk, mit tehetünk ilyenkor.

Először is érdemes tudnunk, hogy a kátyú okozta kár bekövetkezése esetén az autósok az adott közút kezelőjéhez fordulhatnak. Ez az országos, településeket összekötő utaknál a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-t jelenti, az autópályákat az azokat üzemeltető társaságok, a települések útjait a helyi önkormányzatok, Budapest esetében a fő- és tömegközlekedési útvonalakat a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt., a mellékutcákat pedig a kerületi önkormányzatok kezelik.

Amennyiben a Magyar Közút által üzemeltetett 30 ezer kilométeres úthálózaton ér minket kátyúkár, a kárigényt a Zrt. illetékes megyei igazgatóságain lehet bejelenteni. A benyújtott adatok alapján ők megvizsgálják és nyilvántartásba veszik a káreseményt, egyúttal kitöltenek egy kátyúkár bejelentő lapot. A bejelentést személyesen, vagy e-mailen is megtehetjük társaságnál. Az eset bejelentése után a Zrt. üzemmérnöksége megvizsgálja az ügyet, és amennyiben a társaság elismeri az eset jogosságát, a szerződött biztosítójukhoz továbbítják a bejelentést.

A főváros kezelésében álló utak esetében a kárbejelentő formanyomtatvány az FKF Zrt. honlapjáról tölthető le, az önkormányzatok esetén pedig általában az illetékes közterület-felügyeleteknél, ennek hiányában a Polgármesteri Hivatalokban tehetjük meg a bejelentést. Az eljárás menete minden esetben hasonló.

ORSZÁGOS „KÁTYÚVONAL” 2005. január 14-én elindult a hazai közúthálózat hibáinak bejelentésére szolgáló telefonon hívható országos „Kátyúvonal”. Az úthibákkal kapcsolatos észrevételeiket a 06-80-404-404-es zöld számon tehetik meg, amely bármely hálózatból ingyenesen hívható a nap 24 órájában.

Ha megtörténik a baj, fontos, hogy fényképet készítsünk a kátyúról, az útszakaszról, valamint sérült gépjárművünkről is, mivel a későbbiek folyamán ezekkel tudjuk bizonyítani a kárigény jogosságát. A bejelentést minél előbb tegyük meg a közút kezelőjénél. Igazolnunk kell, hogy a kár ott és úgy következett be, ahogy bejelentjük, és ha tehetjük, tanúnyilatkozattal, vagy helyszínelés esetén rendőri irattal is alátámaszthatjuk a jogosságát. A kárt szenvedőnek kell bizonyítania azt is, hogy az érvényesíteni kívánt kárösszeg miért annyi, amennyit megjelölt (biztosítói kárfelméréssel, javítási számlával, stb.), valamint csatolni kell a gépjármű forgalmi engedélyének másolatát is. Tehát az autós minél alaposabb bizonyítással áll elő, annál gyorsabb és egyszerűbb az ügyintézés - tájékoztat a Magyar Közút Nonprofit Zrt.

Az a károsult, akinek van casco biztosítása, kérheti a biztosítóját is kárrendezésre, azonban ebben az esetben a vonatkozó önrészesedést magának kell állnia. Kátyú okozta sérülések esetében jellemzően a kár nagysága pár tízezer forint, ami általában nem éri el a választott casco biztosítás önrészét, vagyis a károsult saját maga állja teljes egészében a kárt – hívja fel a figyelmet egy alkuszcég portálja, a biztosításkötelező.hu.

Ha olyan kátyúba hajtunk bele, amely nem az időjárás következtében keletkezett (pl. útjavítás esetén otthagyott mesterséges gödör), célszerű rendőrt hívnunk, mivel ilyen esetben a felújítást végző személye és felelőssége is vizsgálható. Balesetveszélyes úthiba esetén pedig jelentsük be a kátyút az illetékes hatóságnál.

Bár sosem öröm, ha kárunk keletkezik, de ha hamar reagálunk és tudjuk, mit tegyünk, sok későbbi bosszúságtól kímélhetjük meg magunkat, és így nem „ragadunk kátyúban”.

Privátbankár - Szilágyi Balázs