Mitől döglődik a versenyképességünk?

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke szerint nem lehet egyértelmű összefüggést kimutatni a versenyképesség és egy adott ország adórendszere között, példaként erre az angolszász és a skandináv államokat hozta fel.

A Microsoft Budapesten a versenyképességről megrendezett konferenciáján Vértes András aláhúzta: Finnországban, illetve Nagy-Britanniában az adóbevételek a GDP-hez mérten magas szintet érnek el, ezek az államok mégis elöl állnak a világ országainak versenyképességi listáján. Elmondta: Magyarország a külkereskedelmi tevékenységet tekintve az éllovasok egyike mind a közép-kelet-európai, mind az összes uniós tagállam között, az innovációs beruházásoknak a GDP-hez mért arányát tekintve viszont jelentős lemaradást mutat.

Magyarországon jelenleg a kutatásra és fejlesztésre szánt összegek a bruttó hazai termék mindössze 1 százalékát teszik ki.

A konferenciát abból az alkalomból rendezték meg, hogy a gazdasági élet vezető képviselőinek bemutassák a GKI és a Microsoft közös kiadásában megjelent "Versenyképességi évkönyvet".

Az évkönyvben vizsgált elmúlt egy évtized során az volt a jellemző, hogy az EU új tagállamai folyamatosan zárkóztak fel a leglényegesebb versenyképességi mutatószámok körében a versenytárs országokhoz és az EU átlagához. Ez egyúttal azt jelentette, hogy az új uniós tagállamok mutatói közeledtek az integráció korábbi 15 tagállama legalacsonyabb fejlettségi szintű országainak - Portugáliának és Görögországnak - a mutatóihoz. Egyes esetekben és területeken bizonyos új tagállamok versenyképességi mutatója már napjainkban is meghaladja a portugál és a görög szintet. A verseny súlypontja azonban továbbra is az új tagországok csoportjában érzékelhető, ezen államok között a versenyképességet tekintve kisebb-nagyobb átrendeződés figyelhető meg.

Chikán Attila volt gazdasági miniszter, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora szerint az egyik legfőbb gondot az okozza napjainkban, hogy a magyarországi felsőoktatás egyre kevésbé felel meg a gazdasági élet, a gazdasági társaságok tényleges igényeinek. A volt miniszter kifejtette: "a versenyképesség nem cél, hanem eszköz, az nem nevezhető sikernek, ha jelenlegi mutatóinkkal belesimulunk a felzárkózó kelet-közép-európai új uniós tagállamok gazdasági mutatóiba, mivel korábban a legtöbb tekintetben a rangsor valamelyik előkelő helyén álltunk".

Viszt Erzsébet, a Versenyképességi évkönyv szerkesztője szerint az egyik legnagyobb gond, hogy miközben Magyarország általános lemaradottsága, az uniós átlagos fejlettségéhez képest 40 százalék, tudományos téren a lemaradottság 60 százalékos, de például az ipari, üzleti szabadalmak területén 80 százalékos a lemaradásunk. A magyarországi gazdasági társaságok bevételük, nyereségük igen kis részét fordítják kutatási és fejlesztési tevékenységre, az országban nagyarányú K+F beruházásokat csupán a külföldi tulajdonú vállalatok hajtanak végre nagyobb arányban.

Bojár Gábor, a Graphisoft elnöke aláhúzta, gond az, hogy jelenleg túlzott mértékű a társaságok adóztatása, a gazdaságot tovább kell fehéríteni, mert nálunk a legnagyobb az adóelkerülők aránya a felzárkózó közép-kelet-európai országok között, sőt a cégek "rengeteg kreatív energiát" fordítanak arra napjainkban is, hogyan kerüljék ki az adófizetést. Ezzel együtt a magyarországi adórendszer igen bonyolult, az adószint magas a GDP-hez mérten, néhányan sok adót fizetnek és sok szakember szerint ez öli meg Magyarországon a tényleges gazdasági versenyt.

"Tovább kell masírozni"
A magyarok elkezdtek rendesen adózni?
Versenyképes adórendszer nem elég: kiadáscsökkentés is kell (hanganyag)

MTI